eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A mindenkori kormány kisebb-nagyobb megszakításokkal 17 éve beszél arról, hogy Budapest megérdemelne egy olimpiát. A Momentum Mozgalom népszavazási aláírásgyűjtése után azonban úgy tűnik, most már inkább az a kérdés, hogy jogi szempontból kinek kell megsemmisítenie ezt az álmot: a szavazóknak, a Fővárosi Közgyűlésnek, az Országgyűlésnek, a kormánynak vagy a Magyar Olimpiai Bizottságnak? Mert valamilyen formában már mindegyik határozott és nyilatkozott erről az elmúlt két-három évben.

Orbán Viktor miniszterelnök először 2000. október 18-án, a Kossuth Rádiónak adott interjúban vetette fel a budapesti olimpiarendezés ötletét. Másnap Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már arról számolt be, hogy a sportminisztérium elkérte tőle az előző olimpiára jelentkező városok pályázatait.

2001. május 21-én Orbán Viktor Svájcban hivatalosan is bejelentette Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni. A Fidesz pedig 2002 tavaszán, az országgyűlési választás kampányának részeként 652 ezer támogató aláírását gyűjtötte össze.

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A hatalomra jutott szocialisták azonban visszavonták a rendezéshez szükséges kormánygaranciát, és ezzel tulajdonképpen úgy döntöttek, hogy Budapest nem pályázhat. Pedig a budapesti olimpia ügyét akkor a miniszterelnökük, Medgyessy Péter, és a főpolgármesterük, Demszky Gábor is támogatta.

2005-ben megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom, amelyet később csak BOM-nak neveztek, mert az olimpia szót csak a MOB, a Magyar Olimpiai Bizottság használhatja.

Az olimpiarendezés ügye csak jóval a 2010-es kormányváltás után került elő ismét. A MOB közgyűlése 2015. február 6-án javaslatot tett rá, júniusban pedig döntött is a szándéknyilatkozatról és a pályázatról, amit 2016. február 17-én adtak be.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015 júniusában ismét a Kossuth Rádióban érvelt a budapesti olimpia mellett.

„Miután a kormánynak itt csak háttérszerepe van, annyi, hogy támogatjuk a kedvező döntést, továbbra is visszafogottan fogunk ebben az ügyben viselkedni. Nem szeretnénk politikai kérdéssé tenni az olimpiát, nem akarunk politikai megosztottságot. A sport a politika felett áll. Hagyni kell, hogy itt az olimpiai bizottság játssza itt a vezérszerepet, mi támogatni fogjuk az ő döntésüket” - fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Időközben Róma visszalépett, és a 2015 júliusában a parlament által is megszavazott, illetve a riói olimpián is népszerűsített magyar pályázat a gazdaságos játékról szóló Agenda 2020 nevű stratégia miatt egyre esélyesebbnek tűnt.

A Momentum Mozgalom azonban idén január 19-én olimpiaellenes aláírásokat kezdett gyűjteni a fővárosban, és 266 ezret le is adott február 17-én. Azt akarják elérni, hogy a fővárosi közgyűlés vonja vissza az olimpiai pályázatot, ám azt valójában a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell megtennie, mert az adta be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×