Infostart.hu
eur:
387.13
usd:
333.64
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A mindenkori kormány kisebb-nagyobb megszakításokkal 17 éve beszél arról, hogy Budapest megérdemelne egy olimpiát. A Momentum Mozgalom népszavazási aláírásgyűjtése után azonban úgy tűnik, most már inkább az a kérdés, hogy jogi szempontból kinek kell megsemmisítenie ezt az álmot: a szavazóknak, a Fővárosi Közgyűlésnek, az Országgyűlésnek, a kormánynak vagy a Magyar Olimpiai Bizottságnak? Mert valamilyen formában már mindegyik határozott és nyilatkozott erről az elmúlt két-három évben.

Orbán Viktor miniszterelnök először 2000. október 18-án, a Kossuth Rádiónak adott interjúban vetette fel a budapesti olimpiarendezés ötletét. Másnap Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már arról számolt be, hogy a sportminisztérium elkérte tőle az előző olimpiára jelentkező városok pályázatait.

2001. május 21-én Orbán Viktor Svájcban hivatalosan is bejelentette Juan Antonio Samaranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni. A Fidesz pedig 2002 tavaszán, az országgyűlési választás kampányának részeként 652 ezer támogató aláírását gyűjtötte össze.

Kinek kell visszavonnia az olimpiai pályázatot?

A hatalomra jutott szocialisták azonban visszavonták a rendezéshez szükséges kormánygaranciát, és ezzel tulajdonképpen úgy döntöttek, hogy Budapest nem pályázhat. Pedig a budapesti olimpia ügyét akkor a miniszterelnökük, Medgyessy Péter, és a főpolgármesterük, Demszky Gábor is támogatta.

2005-ben megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom, amelyet később csak BOM-nak neveztek, mert az olimpia szót csak a MOB, a Magyar Olimpiai Bizottság használhatja.

Az olimpiarendezés ügye csak jóval a 2010-es kormányváltás után került elő ismét. A MOB közgyűlése 2015. február 6-án javaslatot tett rá, júniusban pedig döntött is a szándéknyilatkozatról és a pályázatról, amit 2016. február 17-én adtak be.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015 júniusában ismét a Kossuth Rádióban érvelt a budapesti olimpia mellett.

„Miután a kormánynak itt csak háttérszerepe van, annyi, hogy támogatjuk a kedvező döntést, továbbra is visszafogottan fogunk ebben az ügyben viselkedni. Nem szeretnénk politikai kérdéssé tenni az olimpiát, nem akarunk politikai megosztottságot. A sport a politika felett áll. Hagyni kell, hogy itt az olimpiai bizottság játssza itt a vezérszerepet, mi támogatni fogjuk az ő döntésüket” - fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Időközben Róma visszalépett, és a 2015 júliusában a parlament által is megszavazott, illetve a riói olimpián is népszerűsített magyar pályázat a gazdaságos játékról szóló Agenda 2020 nevű stratégia miatt egyre esélyesebbnek tűnt.

A Momentum Mozgalom azonban idén január 19-én olimpiaellenes aláírásokat kezdett gyűjteni a fővárosban, és 266 ezret le is adott február 17-én. Azt akarják elérni, hogy a fővárosi közgyűlés vonja vissza az olimpiai pályázatot, ám azt valójában a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell megtennie, mert az adta be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×