Egy héten belül döntés várható arról, hogy visszavonják-e a budapesti olimpiai pályázatot - jelentette ki a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Kósa Lajos az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az aláírásgyűjtéssel megbomlott az ötkarikás játékok megrendezéséről kialakult nemzeti egység, így a pályázat esélyei minimálisra csökkentek. A kormánypárti politikus alkalmatlan eszköznek tartja a népszavazást az ügy eldöntésére, mivel az esetleges jogorvoslatok miatt a referendum időpontja akár szeptembernél későbbre is kerülhet, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kijelöli a 2024-es játékok helyszínét. Kósa Lajos megismételte: a pályázat visszavonásáról jogilag a fővárosnak kell döntenie.

Döntés nem, csak vita lesz a 2024-es olimpiai pályázatról a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén - közölte a főpolgármester. Tarlós István az InfoRádiónak újra megerősítette, hogy a pályázatról együtt kell döntenie a miniszterelnöknek, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének és a főpolgármesternek. Tarlós István azt is elmondta, hogy számára fontos a több mint 260 ezer budapesti véleménye, bár úgy látja, hogy ez a vita már rég nem az olimpiáról szól.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökének nincs információja arról, hogy bárki döntött volna már a budapesti ötkarikás pályázat visszavonásáról. Borkai Zsolt közölte: a következő napokban várhatóan eldől ez a kérdés. Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke úgy véli: az olimpiai pályázatot a lehető leghamarabb vissza kell vonni. Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy ha Magyarország el szeretné nyerni az olimpiai rendezést, akkor meg kell tartani a népszavazást. Pénteken a Momentum Mozgalom 260 ezer 151 aláírást adott le az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás érdekében.

Elkészült a nyári budapesti vizes világbajnokság központi létesítménye, a Duna Aréna - jelentette be a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos. Fürjes Balázs hangsúlyozta: a Dagály fürdő területén felépült úszóstadion beruházása a szerződésben vállalt határidő előtt fejeződött be. A Duna Aréna jelképes kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs közösen nyújtotta át a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának, aki válogatott társaival együtt hamarosan birtokba veheti az uszodát.

Módosítva ismét elfogadta a közigazgatási perrendtartási törvényt az Országgyűlés, amelyet korábban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősített. Vas Imre, Fideszes képviselő a szavazás előtti vitában elmondta: a javaslat továbbra is az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát szolgálja, illetve a végrehajtó hatalom jövőben is bírósági kontroll alatt működik majd. Az MSZP üdvözli a törvényalkotási bizottság módosítóját, de nem támogatja, mert a párt szerint több szakmai hibát tartalmaz a törvény.

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött a parlament. Március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Ingyenes lesz a családi név korrekciójára irányuló eljárás. Egyszerűbb lesz a családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés. Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik például kft.-t, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik. A kormány szerint az intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak 1 milliárd forintos megtakarítást jelent.

A magyar honosítási papírokkal összefüggő esetleges visszaéléseket is vizsgálni fogja az országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke. Molnár Zsolt szerint súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel az, hogy sajtóértesülés alapján az egyik közvetítő cég két évvel azután is árult letelepedési államkötvényeket, hogy a gazdasági bizottság visszavonta erre vonatkozó engedélyét. Közben Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője kezdeményezte, hogy a parlament külügyi és nemzetbiztonsági bizottsága együttes ülésen hallgassa meg a külügyminisztert és a földművelésügyi tárca vezetőjét a moszkvai vízumközpont ügyében.

Egyebek között az egészségügyről vitáztak a képviselők a parlamentben. A szocialista Szakács László elkésettnek és elégtelennek minősítette a béremelést az ágazatban, ami nem tudja megállítani és nem is lassítja az orvosok elvándorlását. Hozzátette: egy kezdő magyar orvos harmad annyit keres, mint szlovák kollégája. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: az ápolók fizetése 65 százalékkal emelkedik 2019-ig, emellett a kormány elindította a rezidens-támogatási programot és ösztöndíj támogatást ad az ápolóképzésben.

Minőségi munkahelyeket és a termelést támogató adórendszert sürget a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt képviselője parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: az elvándorlás lassítását, a fizetésemeléseket nem lehet elérni a kormány gazdaságpolitikájával, amely olcsón tarja a magyar munkaerőt. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért felelős államtitkár felelőtlennek nevezte a Jobbikot, mert olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek megvalósítása jelentős mértékben csökkentené a versenyképességet.

Felminősítette Magyarország államadós besorolását a Japan Credit Rating Agency. A japán hitelminősítő szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája jelentősen javította az államháztartás és a pénzügyi rendszer helyzetét, amivel csökkentette a külső adósságot és megerősítette a gazdasági alapokat. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter szerint a döntés lehetőséget ad a folyamatos kockázatcsökkentéshez a gazdaság növekedése és a stabil államháztartás mellett.

Januárban 123,4 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a végleges adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tavaly az év első hónapjában 92,4 milliárd forint volt a többlet. Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkár szerint az idei évre vonatkozó kedvező makrogazdasági előrejelzések mellett reális és teljesíthető az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél.