A kutatás koncepciója szerint a hatóanyagok lehetőleg csak az adott betegben lévő tumort támadják meg – mondta el az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Mező Gábor hozzátette, ezt olyan irányító molekulák, vegyületek érik el, amelyek szelektíven felismerik a tumorsejteket, kapcsolódnak hozzájuk és célzottan juttatják be a hatóanyagot, ezáltal az egészséges sejteket nem károsítják, azaz

csökkennek a mellékhatások,

így a betegek életminősége a kezelés alatt is jelentősen javulhat.

A hatóanyagkutatásról Mező Gábor elmondta:

„a fejlesztésnek három iránya van.”

Az egyik a hatóanyagfejlesztés, a másik az irányítómolekulák keresése. Ezektől azt várják, hogy ismerjék fel a tumorsejtek jellemző egységeit, tudjanak kötődni hozzájuk, majd juttassák beléjük a hatóanyagot. A harmadik pedig a kapcsolóegységek fejlesztése, amelyeknek az a szerepük, hogy a tumorsejten belül elbomoljanak és a hatóanyagot bejuttassák.

Közel húsz évnek kell eltelnie, mire ezek a komponensek engedélyezett gyógyszerekké válhatnak – fűzte hozzá az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója.