Palkovics László közlése szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés a pedagógusképzés korszerűsítése, a pedagógus-továbbképzés, illetve az oktatás módszertanának átalakítása.

Az államtitkár szerint Magyarországon nem a magáncégek tudják a legjobb képzést biztosítani, így 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemekhez kerül.

A továbbképzések évi 14-15 milliárd forintos költségét az egyetemek kapják, a tanároknak nem kell fizetniük, csak azt kell eldönteniük, hogy az adott iskolában mire van szüksége a tanároknak, s azt a képzést kapják majd az egyetemen - közölte Palkovics László.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az oktatásban meg kell találni a lexikális tudás és a képességfejlesztés egyensúlyát. A tanárok és a diákok túlterheltségével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy "az iskola autonóm intézmény, amivel lehet, sőt szükséges élni".

A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak és mit nem - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el.

Palkovics László tájékoztatta a résztvevőket a duális képzés kedvező tapasztalatairól. Tavaly 400-an, az idei tanévtől további 600-700-an kapcsolódtak be a gyakorlatban jobban hasznosítható tudást eredményező képzésbe, amely egyre népszerűbbé válik nemcsak a hallgatók, hanem a vállatok körében is.

Az állami intézményrendszerről szólva kiemelte: a centralizáció helyett a decentralizáció jegyében januártól 58 tankerületi igazgatóság kezdi meg a munkát önálló költségvetéssel. A debreceni tankerület például 20 milliárddal gazdálkodhat jövőre, ami a helyi egyetemi költségvetés egyötöde - jelezte.

Palkovics László összegzése szerint a tanárképzés és -továbbképzés, a tartalom és módszertani fejlesztés, a fenntartói környezet változása, valamint az intézményi struktúra és infrastruktúra fejlesztése az oktatás négy kiemelt fejlesztési területe.