INFORÁDIÓ 
2018. december 15. szombat
Valér

arcok 56-ból

arcok 1956-ból

portré

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból - Rusznyák László

Infostart

„Jó munkaerő és becsületes ember volt, aki a sztahanovista szintet is elérte, ezért oklevelet is kapott" - vallotta róla vádlott-társa. A „bányászper" elsőrendű vádlottjaként ítélték halálra. A Szabó bácsi Széna téri csoportjához csatlakozott bányászbrigád egyik vezetőjeként fő feladata – az ÁVH-sok, pártfunkcionáriusok begyűjtése mellett – a nemzetőrséghez nem csatlakozott fiatal fegyveresek leszerelése és a rend fenntartása volt. Rusznyák László portréja.​

Új műsor indult reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Rusznyák László

Rusznyák László csillés (1933–1957) Bányászbrigád, Széna tér 1957. 11. 29.

Portré

Nem a munkáshatalom ellen fogtunk fegyvert, hanem az ávósok ellen, akik sanyargatták a magyar népet” – ezekkel a szavakkal indokolta perében a Széna téri felkelő csoporthoz való csatlakozását Rusznyák László pilisszentiváni bányász, a „bányászbrigád” legendás vezetője.

A felvidéki Csilizradványon született 1933-ban. Édesanyját korán elvesztette; 16 évesen költözött Budapestre; kezdetben segédmunkásként dolgozott. 1953–1955 között letöltötte kötelező sorkatonai szolgálatát, tizedesként szerelt le, s a pilisszentiváni bányában helyezkedett el.

A forradalom kitörésének hírére 1956. október 26-án bányásztársaival Budapestre utazott, és velük együtt csatlakozott a Szabó bácsi vezette Széna téri csoporthoz. Részt vettek a 27-i, 28-i harcokban, de miután a szovjetek szétverték az egységet, a bányászok visszatértek Pilisszentivánra. Rusznyák László szervezte meg a helyi fegyveres forradalmi csoportot, amely a rend fenntartásában tevékenyen részt vett, valamint ellenőrizte az utakat, segített a helyieknek lefegyverezni a rendőrőrsön szolgálókat. Október 31-én a Széna tériek teherautókat küldtek a bányászokért, akik újra csatlakoztak a Szabó bácsi vezette fegyveresekhez. Megalakult a „bányászbrigád”, Rusznyák László pedig főhadnagyként ennek egyik vezetője lett. A brigád fő feladata – az ÁVH-sok, pártfunkcionáriusok begyűjtése mellett – a nemzetőrséghez nem csatlakozott fiatal fegyveresek leszerelése és a rend fenntartása volt. Szabó bácsi utasítást adott arra, hogy vigyázzunk, ne legyenek fosztogatások, akik ilyeneket tesznek, tartóztassuk le” – vallotta később Rusznyák.

November 3-án a brigád tagjai Bán Róbert vezetésével Ausztriába indultak, hogy a további harcokhoz fegyvereket szerezzenek. Győrbe érve azonban a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke, Szigethy Attila nem adott engedélyt a határátlépéshez, hanem Szombathelyre küldte őket azzal a megbízással, hogy fegyverezzék le az ÁVH-s határőregységet. Még aznap este megszállták a szombathelyi laktanyát. November 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megérkezett Szombathelyre, s a bányászbrigád tagjait, köztük Rusznyák Lászlót letartóztatták. Egy hónapos ungvári deportálás után Rusznyák a 17 vádlottat felvonultató „bányászper” elsőrendű vádlottjaként állt a bíróság elé. 1957. július 23-án a Fővárosi Bíróság Halász Pál vezette tanácsa szervezkedés vezetésének vádjával első fokon – gyorsított eljárásban – halálra ítélte. A kegyelmi tanács egyhangúan kegyelemre ajánlotta, ennek ellenére a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével jogerőre emelte az ítéletet. Rusznyák Lászlót 1957. november 29-én végezték ki.

Idézetek

Rusznyák László egy alkalommal így fejtette ki az Államvédelmi Hatóság működésével kapcsolatos álláspontját: „Az ávósokra azért haragudtam, mert mindig velük fenyegettek a munkahelyünkön, hogy elvitetnek”.

Vádlott-társa, Czimer Tibor így vallott róla: „Jó munkaerő és becsületes ember volt, aki a sztahanovista szintet is elérte, ezért oklevelet is kapott”.

Részlet a Rusznyák László 1956. december 19-én tartott kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvből: „(...) [Október] 31-én autóbusszal és kb. 40 emberrel a várost járták, hogy azoktól, akik nem nemzetőrök, elszedjék a fegyvert, és a rendbontásokat megakadályozzák. Ugyanezen a napon Csillaghegyre mentek, ahol az ottani Nemzetőrséggel együtt 9 volt államvédelmi alkalmazottat fogtak el, és szállítottak a Maros utcába. Az államvédelmiseket azért fogták el, mert azok nem jelentkeztek az akkori rendelkezések értelmében. (...) Nincs tudomása arról, hogy a Maros utcában bántalmazták volna a beszállított személyeket, de nem tudnak azok további sorsáról sem. Tekintettel arra, hogy Rusznyák semmilyen terrorcselekményben nem vett részt, javaslom szabadlábra helyezését, amennyiben társa, Czimer Tibor a történteket ugyanígy adja elő”.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból - Rusznyák László
 


A címlapról ajánljuk

Szörnyűség Cecén

Meghalt annak a kocsinak a sofőrje, amelyik árokba csapódott a 63-as főúton csütörtök éjjel....
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018