„1988-ban, tehát még a rendszerváltoztatás előtt volt az utolsó ilyen, foglalkozások presztízse felmérés. 1988-ban nyilvánvalóan egész más volt minden, egy csomó foglalkozás megszűnt és keletkezett azóta. Ahol van is azonosság a foglalkozások között ilyen sok év távlatában, ott is megváltozott, hogy mi a menő és a ciki. Akkor például a miniszterhelyettes és a megyei párttitkár volt a legnagyobb presztízsű foglalkozás” - idézte fel Vukovich Gabriella.

Az adatokból a KSH elnökének várakozásai szerint látni lehet majd, hogy hol vannak torzulások a szakmák körül.

„Lehetnek olyan, viszonylag magas presztízsű szakmák, amelyek akár el fognak tűnni a süllyesztőben és olyanok is, amelyek ma még kevésbé ismertek, emiatt kicsi a presztízsük, de érdemes lenne a növelésükkel foglalkozni, mert perspektivikusan ezek a jövőben fontos munkareőpiaci lehetőségek” - mondta Vukovich Gabriella.

A kiegészítő kérdések között szerepel például az egészségügyi problémákból származó akadályozottság, de a nemzetközi vándorlás is – tette hozzá a KSH elnöke.

A legutóbbi, néhány évvel ezelőtti mérés szerint körülbelül 350 ezer olyan magyar állampolgár volt, aki külföldön élt, ezt az adatot is szeretné frissíteni a KSH.

„Részben úgy fogjuk tenni, hogy a külföldi adatforrásokat is ismét felhasználjuk, részben ezt a nagyon speciális felvételt, ami a külföldi munkavállalásra és életre vonatkozik, itthon levőket is kérdezünk, illetve azokat, akik itthon vannak, de már voltak külföldön: mit csinált, milyen foglalkozása volt, ez megfelelt-e a végzettségének, képzettségének, stb. Kivándorlási és visszavándorlási szándékról is kérdezzük az embereket” - mondta Vukovich Gabriella.

Ilyen részletes, kifejezetten migrációra irányuló adatfelvétel még nem volt Magyarországon – tette hozzá a KSH elnöke.