eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Észtországé a soros uniós elnökség a kilépni készülő Nagy-Britannia helyett - a nap hírei

A kormány szerint soha indokoltabb nem volt a kötelező betelepítésről szóló népszavazás, mint most. Összesen 9 és fél millió euró értékű uniós támogatást kap Magyarország a tejágazatot segítő csomagból.

Észtország veheti át a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökséget a kilépni készülő Nagy-Britanniától, miután a londoni kormány úgy döntött, hogy lemond az elnökségről. Egy, a neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő szerint a tagországok uniós nagykövetei abban állapodtak meg, hogy a 2017 első felében esedékes máltai elnökség után egyből Észtország következne. A megállapodást még a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia. Közben Berlinben zökkenőmentes kilépést ígért az unióból Theresa May brit miniszterelnök.

A brit népszavazás utáni európai helyzetről és az Európai Unió jövőjéről egyeztetnek csütörtökön a V4-ek kormányfői Varsóban. Lengyel politikai vezetők a témák között említették a bevándorlás kezelését is. Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint az Európai Unió mélyreható reformra szorul. Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfő viszont úgy látja, hogy a változásokat fokozatosnak kell végrehajtani. Lengyelország július 1-jén vette át a V4-ek soros elnökségét.

A magyar kormány megítélése szerint soha indokoltabb nem volt a kötelező betelepítésről szóló népszavazás, mint most - közölte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal azután beszélt erről, hogy a kabinet megvitatta az Európai Bizottság menekültügyi javaslatát. A miniszter azt mondta: a brüsszeli bizottság javaslata nemcsak arról rendelkezik, hogy az Európába befogadott bevándorlókat kötelezően osszák szét a tagállamok között, hanem arról is, hogy a menekültkérelmek elbírálására vonatkozó jogkört is elvonnák a tagállamoktól.

Összesen 9 és fél millió euró, vagyis mintegy 3 milliárd forint értékű támogatást kap Magyarország az uniós tagállamoknak biztosított újabb félmilliárd eurós, tejágazatot segítő csomagból. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány további 3 milliárd forintot ad, így a magyar tejtermelőket összesen 6 milliárd forint segíti a piaci válság leküzdésében. Czerván György arról is beszélt, hogy az orosz embargó továbbra is problémát jelent, de Kínában már megindult a tejtermékek importja, ami kedvezően hat majd a felvásárlási árakra is.

A jövő évi bértárgyalások szeptemberi elkezdését javasolják a szakszervezetek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség hangsúlyozta: szükségesnek tartja az országos bérmegállapodást, amely iránymutató a gazdasági élet minden szereplője számára. A szövetség kifejtette: független elemzők szerint az év egészében 6-7 százalék körül várható a bruttó bér növekedési üteme. Az érdekképviselet olyan bérrendszert, és ezt támogató adó- és foglalkoztatáspolitikát tart szükségesnek, amely a munkavállalónak, munkáltatónak és a kormánynak is megfelel.

Várhatóan már az augusztusi kormányülésen napirendre kerül a Semmelweis Egyetem javaslata, amely a saját fejlesztések mellett a most készülő új budapesti egészségügyi ellátórendszer létrehozását alapozhatja meg. Erről az intézmény rektorhelyettese beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Merkely Béla a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója a többi között a betegellátás integrációját, a kapacitásnövekedést és az infrastruktúra- fejlesztést emelte ki. Emellett a hallgatói létszám növelését is szükségesnek tartja a Semmelweis Egyetemen, szerinte a jelenleginél kétszer több diák oktatására van még lehetőség.

Jelentősen nőtt a szervdonorok száma Magyarországon, tavaly a 497 szervátültetésből 40 élődonoros műtét volt. Szederkényi Edit, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke az elmúlt időszakról szóló tájékoztató után az InfoRádióban arról beszélt: májátültetést 89 esetben hajtottak végre tavaly, ez kétszerese az előző évi számnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly decemberben az első tüdőtranszplantációt is elvégezték Magyarországon és azóta már hét ilyen műtét történt.

Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-besorolását a Standard & Poor's. Az indoklás szerint a múlt heti katonai puccskísérlet politikai következményeinek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai lesznek. A Moody's előző nap vette leminősítési felülvizsgálat alá Törökország még épphogy befektetési ajánlású adósbesorolását. Közben Törökországban folytatódnak a múlt pénteki puccskísérlet utáni tömeges elbocsátások. A hatalomátvételi kísérlet után összesen mintegy 60 ezer katonát, rendőrt, bírát, köztisztviselőt és tanárt függesztettek fel állásából, illetve vettek őrizetbe.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×