eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Így változik az egészségügyi ellátás finanszírozása

Emelkedik augusztustól az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege, 150 ezerről 180 ezer forintra.

Az egészségügyi kormányzat vezetői által tartott háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy az eddig külön soron érkező béremeléseket beépítik a súlyszámba. Emellett belső átcsoportosításokat is végrehajtanak a különböző kezelések alapján kialakított homogén betegségcsoportokhoz tartozó pontértékeknél.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár leszögezte, a bér beépítése a finanszírozásba nem jelenti azt, hogy a munkavállalók kevesebb bért kapnának, az alapelv az volt, hogy egyik intézmény se kapjon kevesebbet az átalakítás után, mint amennyit korábban a külön soron érkező béremelésekkel együtt kapott.

A cél az volt - mondta -, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek kórházi bennfekvést, de az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat.

Mészáros János elmondása szerint az esetfinanszírozás átalakításánál a műtétes, nagy költségigényű eljárások kapnak nagyobb pénzügyi fedezetet, így a kórházaknak nem éri majd meg "feleslegesen" benntartani a beteget.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közölte, hogy a rendszer zökkenőmentes bevezetésére idén majdnem 3 milliárd, jövőre 10 milliárd forint áll rendelkezésre.

Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a háttérbeszélgetésen a fővárosi ellátásszervezés részeként beszélt arról, hogy a tervek szerint "oldanák" a pesti gyermekellátási centralizációt, így bizonyos ellátási formák átkerülnének budai ellátóhelyekre.

Kiderült az is, hogy a Kelenföldre tervezett új nagykórház építése nagyban függ attól, hogy a kormány hogyan dönt a Kelenföldi, illetve a Déli pályaudvar sorsáról.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszámolt arról is, hogy elkészült az az előterjesztés, amely az egészségügyi rendszerről leválasztaná a krónikus ellátást, a javaslat hamarosan a kormány elé kerül. Mint mondta, ebben az évben 2200 ágy kerül át a szociális szférához, összességében pedig 10-12 ezer ágy átadásáról lenne szó. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondása szerint az átadás-átvétel hároméves folyamat lenne, és tudomása szerint a szociális ágazat ennél több, mintegy 15 ezer krónikus ágyat finanszírozna a jövőben.

Hangsúlyozta, hogy a betegeket ugyanolyan feltételekkel kell átvenniük a szociális intézményeknek, mint amilyen feltételek között jelenleg ápolják őket, és az ellátásért fizetett díjnál sem lehet eltérés.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×