9 °C
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet augusztus közepére készíti el azt a tanmenet javaslatot az általános és a középiskolák számára, amely nem változtatja meg ugyan a kerettantervi óraszámokat, de a tananyag feldolgozásában sokkal nagyobb szabadságot biztosít a tanároknak – mondta Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár.
„Azt a tananyag mennyiséget, amit az iskoláknak fel kell dolgozniuk, leszűkíti, így a tanulók és a pedagógusok terhelését csökkenteni tudjuk.”
Sipos Imre arról is beszélt, hogy az alsó tagozat első két osztályában bevezethető 30 perces órák lehetősége nem jelenti azt, hogy új csengetési rendet vezetnek be; pusztán arról van szó, hogy a pedagógus 15 percet játékos foglalkozásra fordíthat a tanórán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy 2017-ben 2010-hez képest 455 milliárdos többlet jut a köznevelésre, jövőre pedig a pedagógusok megint előre léphetnek, mert csak a bérsoron 38,5 milliárdos plusz jelenik meg. Rétvári Bence a bérnövekedést példákkal is szemléltette.
„A bértáblában mindenki évről évre előrébb léphetett, 2017-ben sem lesz másképp, akkor is érezhető lesz a fizetések tovább emelkedése, a többi, pedagógusmunkát segítő esetében is 10 százalékos bérnövekedéssel számolhatunk.”
Az államtitkár közölte, azt is, hogy folytatják az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztését is. Úgy vélte, ez egyre inkább családtámogatási és nem szociálpolitikai eszköz.
Csépe Valéria, a tartalomfejlesztési munkacsoport vezetője arról számolt be, hogy már áttekintették az új nemzeti alapterv gerincét.
„Szeretnénk visszaszorítani a frontális oktatás elterjedt gyakorlatát, szeretnénk elérni azt, hogy ne a tankönyv legyen az egyetlen eszköz, amire a pedagógus mindenképpen támaszkodik. A motivációt fenntartó, a kreativitást segítő oktatás legyen létrehozható.”
Az új nemzeti alaptantervet 2018-ban vezetik be.
Továbbra is távolinak tűnnek az álláspontok
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a köznevelési kerekasztal nem ad lehetőséget a valódi egyeztetésre, mert oda a kormánykritikus szervezeteket nem hívják meg. Mendrey László elnök megismételte, alapvetően hibás elképzelés, hogy az állam lesz az iskolák fenntartója és működtetője.„Az a konszenzus, amelyik azt mondta ki, hogy a vegyes fenntartást meg kell szüntetni, az nem abba az irányba mutatott, hogy mindent az államnak kell a kezébe venni. Sőt! Az önkormányzati szövetségek sorra tiltakoznak ez ellen. Tudok olyan önkormányzati vezetőkről, akik már most bejelentették, hogy meg fogják tagadni annak a dokumentumnak az aláírását, ami az intézmények átadására kényszeríti őket.”
Mendrey László azt is közölte, sztrájkbizottsági tárgyalásokban vannak a szaktárcával, ezért nem mentek el a kerekasztal ülésére.Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, hiába jutottak 25 pontos követeléseik közül 19-ben megegyezés közeli helyzetbe, a köznevelési törvény módosításába egyik pont sem került be.„Valóban közeledtek az álláspontok, erre egyik jó eszköz, hogy ez a köznevelési törvényben is megjelenjen. Amiben a kormány hajthatatlan volt az a 18 éves tankötelezettségi korhatár, az állami intézményfenntartás kérdése.”
Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára cáfolta, hogy nem vették figyelembe a pedagógusok sztrájkbizottságának javaslatait.„Az adminisztrációs terhek, a minősítés, a nyugdíj körüli kérdések, plusz források a KLIK-ben, az intézményvezetők bővülő munkáltatói jogköre – és még tudnám sorolni, mennyi kérdés volt, és azok majdnem mindegyikére megszületett a megoldás, és azt el is fogadta az Országgyűlés törvénymódosítással.”
Rétvári Bence úgy fogalmazott: érti a szakszervezetek csalódottságát, mert a köznevelési kerekasztal az elmúlt hetekben nagyon sokat tett a tanárokért és a diákokért. Pedagógusok Szakszervezetének országos vezetősége június végén dönt arról, hogy a szombati tüntetés után még milyen eszközökkel élnek.
