A történelmi egymásrautaltság és a Horvátországban, valamint Magyarországon élő nemzeti kisebbségek arra kötelezik a két országot, hogy az érdekeiket minden kérdésben próbálják meg összehangolni - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Zeljko Reiner horvát házelnökkel csütörtökön Zágrábban közösen tartott sajtótájékoztatón.

Kiemelte: ha a két ország érdekei kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek egymástól, akkor a konfliktusokat civilizált, partneri és baráti hangnemben kell elsimítani.

"Számos kétoldalú megoldandó probléma áll előttünk, amely a politikai kapcsolatokon túl a gazdaságra, a kultúrára és az oktatásra is kiterjed" - mondta. A házelnök szerint a két kormánynak közös válaszokat kell találnia azokra a kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak mint intézményrendszernek és kulturális közösségnek szembe kell néznie.

Kövér László arról is beszélt, hogy Magyarország tagja a visegrádi országcsoportnak (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, V4), amely kiválóan együttműködött az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő és a horvát kormány Adria-Baltikum-Fekete-tenger kezdeményezése, amelynek a legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger térségében, nagyon is közel áll a csoport elképzeléseihez. A V4-ek jó példa arra, hogy egy ilyen integráció életképessé válhasson - hangsúlyozta.

A házelnök szerint a kétoldalú kapcsolatokban csak az együttműködést elősegítő elemekre érdemes koncentrálni, azokat érdemes számításba venni, amelyek összekötik a két országot, ugyanakkor meg kell próbálni megoldani azokat, amelyek elválasztják.

"Az olyan méretű országok, amilyen Magyarország és Horvátország, az EU-ban csak akkor tudják a nemzeti érdekeiket sikeresen érvényesíteni, ha a hozzájuk hasonló helyzetű országokkal megpróbálnak együttműködni"- húzta alá.

Zeljko Reiner arról tájékoztatta az újságírókat, hogy magyar kollégájával számos témát érintettek a tárgyalásokon az unión belüli együttműködéstől a gazdasági és infrastrukturális befektetésekig. Kiemelte az észak-déli európai közlekedési folyosót, az úgynevezett 5C korridort, amely a tervek szerint Budapestről indul, és Szarajevón keresztül Ploceig tart majd, valamint a Rijeka-Zágráb-Budapest vasútvonal fejlesztését.

Reiner utalt rá, hogy a szigetvári ütközet 450. évfordulója alkalmából a horvát parlament és a magyar kormány is Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, ami szerinte még közelebb hozza egymáshoz a két országot, amelynek közös múltja és egymásrautaltsága vitathatatlan.

Kövér László Tihomir Oreskovic kormányfővel és Miro Kovac külügyminiszterrel is tárgyalt. A találkozó után a miniszterelnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben az olvasható, hogy horvát kormányfő és a magyar Országgyűlés elnöke egyetértettek abban, hogy magyar-horvát kormányközi vegyes bizottság jelenti a legmegfelelőbb platformot az intézményi együttműködésre, amely nem csak a kétoldalú gazdasági és infrastrukturális kapcsolatok megerősödését segítheti elő, hanem párbeszédet folytathat a nyitott kérdések megvitatásában is.

A közlemény szerint a következő vegyes bizottsági ülést valamikor ősszel tartják Eszéken. A két ország kabinetjeinek képviselői utoljára 2012 novemberében találkoztak Budapesten.

A házelnök korábban a Magyar Intézetben találkozott a zágrábi magyar szervezetek vezetőivel is, akik tájékoztatták a házelnököt a közösség tevékenységéről.