Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a szakemberhiány egyre nagyobb, változásokat generáló probléma lesz az elkövetkezendő években.

„A szakemberhiány hatására arra kényszerülnek a munkáltatók, hogy akár két számjegyű béremelést is megadjanak, és ha nincs szabad munkaerő, akkor a termelékenységet növelni kell. Ha pedig Magyarország rákényszerül a termelékenység növelésére, akkor egy másik fokozatba kapcsolhat hosszabb távon a gazdaság.

De ez nemcsak Magyarországra lesz igaz: Csehországban is kijött egy vészjelzés, miszerint 130 ezer betöltetlen munkahely van és egész Kelet-Európából sokan elvándoroltak. Nemcsak Magyarországról mentek el százezrek, hanem Romániából 3 és fél millió ember, Bulgária lakosságának pedig 25%-a kivándorolt, de ugyanez igaz Észtországra, Lettországra és Litvániára” - fogalmazott Suppan Gergely.

Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő Citadella Alapjának portfóliókezelője is úgy látja, hogy 2020 után válságba kerülhet a magyar gazdaság.

„A hét bő esztendőt, ami 2013-ban kezdődött, 2020-ban ismét hét szűk esztendő fogja követni. Addigra tényleg nem lesz munkaerő. Közben felpörög a bérnövekedés, ami kevésbé vonzóvá teszi Magyarországot, mint befektetési célpontot, még az összeszerelő üzemek számára is, amelyek mostanában bejöttek.

Ráadásul ez a bérnövekedés inflációt is okoz majd. Tehát 2020-ban a növekvő infláció, csökkenő versenyképesség és az EU-s támogatások csökkenése miatt jó eséllyel válságba kerül a magyar gazdaság.

Ezt az előrejelzést még finomítani kell a következő években, de ha a jelenlegi tendenciákban nem lesz változás és nem lesz szerkezetátalakítás a magyar gazdaságban, akkor Magyarország 2020 után egy nagyon komoly válságba kerül” - hangsúlyozta a Concorde Alapkezelő Citadella Alapjának portfóliókezelője.

Suppan Gergely és Zsiday Viktor szerint a gazdaság közeljövőjét elemzők, a válság előjeleit kutatók körében jelenleg Kínát övezi a legnagyobb félelem, a figyelem pedig az amerikai és a német tőzsdeindexekre irányul.

A hitelállomány még mindig csökken, és a trend megfordulhat ugyan, de nyakló nélküli hitelezésre nem lehet számítani - mondták a szakértők.

„Ha hátszél van, jobban megy a lerobbant kocsi. De alapvetően a motort kellene megszerelni, vagy le kell cserélni a Trabantot egy Porschéra” - mondta Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő Citadella Alapjának portfóliókezelője, érzékeltetve a hitelezés alapproblémáját a metaforával.

„A jegybankok gazdaságélénkítő intézkedései segítettek elkerülni a mély válságot, de mára túlzásba vitték őket. Minden közgazdász vitatkozik azon, hogy mit kellene csinálni. Magyarország és Európa vonatkozásában a munkaerőpiacot kell rugalmasabbá tenni, a jogrendnek kell jobbnak lenni, kiszámíthatóbbá kell válnia a törvényhozásnak, gyorsabbnak kell lennie a bíróságok működésének. Ezek nem jönnek vissza egy 4 éves választási ciklusban, de 10-20 éves távon meghatározzák a gazdaság növekedését” - mutatott rá Zsiday Viktor.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a monetáris politika eszközeinek hatékonysága azon is múlik, hogy az adott ország gazdasága honnan finanszírozza magát.

„Az Egyesült Államokban inkább a kötvénypiaci finanszírozás az elterjedtebb, éppen ezért a Fed kiterjedtebb kötvényvásárlási programot jelentett be, miközben az EKB folyamatosan próbál hitelnyújtási műveleteken keresztül a bankokra hatni, hogy ők nyújtsanak hiteleket a vállalkozóknak” - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője.

Még mindig több lejáró hitel van, mint amennyit felvesznek az emberek, a lakáspiacon tapasztalható trendforduló dacára tehát nyakló nélküli hitelezésre egyelőre nem lehet számítani - tette hozzá az elemző.