A Magyar Idők szerint a kötelező óvodáztatáshoz kötött családi pótlék januárban bevezetett rendszere jól működik. Az év első három hónapjában ugyanis mindössze 170 szülő esetében kellett szüneteltetni a nevelési támogatást azért, mert az óvodás korú gyermek igazolatlan hiányzásainak száma meghaladta a húszat - írja a lap.

A Népszabadság úgy értesült, hogy az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Csehország és Szlovákia után Magyarország lehet a harmadik tagállam, amelyet az Európai Unió faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre - emlékeztet a lap.

A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy az Oktatáskutató és -Fejlesztõ Intézet jelentése szerint az állami kísérleti tankönyvekből nehezen lehet jól felkészülni az érettségire. A megkérdezett tanárok úgy látják, hogy a tankönyvek egy része nem felel meg a kimeneteli követelményeknek, és az eredményes tanításhoz a pedagógusoknak ki kell egészíteniük azokat.

A napi.hu azt írja, hogy a generációváltás világszerte nagy gondot jelent a családi tulajdonú cégek számára. Egy felmérés szerint tíz vállalkozásból nyolc nem éli túl ezt a váltást. Így van ez Magyarországon is, sőt a helyzet talán még súlyosabb. A magyar milliárdosok döntő többsége ugyanis a rendszerváltáskor indította vállalkozását, ezért a gyermekek és az unokák belépése már igencsak esedékes - olvasható a portálon.

A Portfolio szerint a napokban jelenik meg egy új miniszteri rendelet a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó rendszer, vagyis a Faksz létrehozásáról. Aki legalább egy eurót nyert uniós pályázaton, vagy meghatározott értékhatár felett magyar közpénzt költ el, annak kötelező lesz igénybe vennie a több száz FAKSZ egyikét.

A Pénzcentrumon az olvasható, hogy fénykorát éli a külföldi csomagküldés, ezért a portál a kellemetlen meglepetések megelőzése érdekében összeszedte, hogy mire kell figyelni, ha valaki ilyen szolgáltatást vesz igénybe.