„Praxisváltozás esetén a praxisjognak, mint vagyonértékű jognak az eladásáról, átadásáról van szó. A törvény által szigorúan meghatározottan csak arra alkalmas jogosultsággal rendelkező veheti át a háziorvosi praxist” - mondta Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.

Hozzátette: ezzel együtt az új orvos a háziorvosi praxisba bejelentkezett betegeket is átveszi.

„Ebben az esetben a betegek nem választhatnak, hiszen átveszi őket egy másik háziorvos, aki a továbbiakban az ellátást nyújtja. De ha nem elégedett az új orvos tevékenységével, akkor megvan a lehetősége arra, hogy praxist váltson. Az új szabályozás szerint ezt évente egyszer teheti meg” - fogalmazott az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.

Selmeczi Kamill elmondta: a betegkörnek tudomást kell szereznie arról, hogy a praxisban, a háziorvos személyében változás lesz.

„Az ellátásért az önkormányzat a felelős. A helyi önkormányzatnak megfelelő módon tájékoztatást kell adnia a lakosságnak arról, hogy a háziorvos személyében milyen változás történik, és van-e az ellátás tekintetében, például a rendelési időben változás, amelyet az önkormányzatnak kell jóváhagyni. Az új háziorvos is valamilyen bemutatkozó lehetőséggel állhat a lakosság elé, hogy a betegek személyesen is megismerjék őt” - hangsúlyozta Selmeczi Kamill.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi rendelkezések mellett előfordulhat, hogy egy beteg évekig nem jelenik meg a háziorvosnál.

„Ez abból adódhat, hogy a panaszmentes beteg a háziorvos hívására sem jelentkezik a rendelőben, ha a korosztályára szabott kötelező szűrővizsgálaton és státuszfelmérésen, a korosztályára szabott időben és gyakoriságban kellene megjelennie” - mondta az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.

Hozzáfűzte: a háziorvos behívja, ha hosszú éveken keresztül nem jelentkezett.

„Az egészségbiztosító felé kell igazolnunk a behívásokat, de azoknak a betegeknek a finanszírozását nem folytatjuk, akiknek a törzskartonját és állapotfelmérését nem tudjuk megújítani. Ezzel a háziorvos is érdekeltté van téve abban, hogy keresse a betegét” - jegyezte meg Selmeczi Kamill.

Mint mondta, korcsoportonként meghatározott, hogy a háziorvosnak milyen időszakonként kell látnia a beteget. A gyerekeknek évenként kell állapotfelmérésen részt vennie, a középgenerációnak három évenként, az idősebb korosztálynak pedig kétévente kell átesnie ilyen felmérésen.

„A háziorvos általában behívja a betegeket, de sokan nem jelennek meg a rendelésen. Mivel nem tudják megújítani a törzskartonját, ezért kiesik a finanszírozásból, de a praxisban ottmarad. A háziorvosi praxisok működésének fenntartásához az egészségbiztosítási pénztár adja a forrást, és ennek a forrásnak a kétharmad részét a bejelentkezett betegek után fizeti ki a biztosító. Abban az esetben, ha a beteg nem vesz részt szűrővizsgálaton és állapotfelmérésen, akkor a beteg után az egészségbiztosító a havi és éves díjat nem fizeti ki” - szögezte le Selmeczi Kamill.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint ilyen eset nem fordul elő tömegével, de országos szinten elsősorban a középgenerációt és a fiatal felnőtt generációt tekintve rossz irányú tendencia figyelhető meg.

„Most ott tartunk, hogy sokan még a betegkártyát sem adják le a háziorvoshoz, arra hivatkozva, hogy majd csak akkor adják le, ha panaszuk lesz” - mondta Selmeczi Kamill az InfoRádiónak.