A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét - jelentette ki.

A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain - vélekedett Kövér László.

Kifejtette: Magyarország első írott alkotmányát 1919-ben a bolsevikok írták, a másodikat 1949-ben fogadták el, és ismét a kommunista uralmat volt hivatott közjogi értelemben is megalapozni - idézte fel. Az első írott magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott, nemzeti és demokratikus legitimáció nélkül", a második szovjet mintát követett, demokratikus magyar legitimációval nem rendelkezett - magyarázta.

A házelnök kifejtette: 1989-ben "a demokratikus választási legitimációval nem rendelkező kommunista hatalom, valamint a demokratikus választási legitimációt akkor még szintén nélkülöző politikai ellenzéke a rendszerváltoztatásnak nevezett politikai alkuban" ideiglenes jelleggel újraírta az 1949-es alkotmányt, egy harmadik írott alkotmányt adva Magyarországnak. A kommunista hatalom képviselői azt remélték, hogy a rendszerváltoztatásban mentesülnek a jogi és erkölcsi számonkéréstől, és hatalmuk egy részét átmenthetik. A rendszerváltoztató ellenzék pedig azt, hogy Magyarországon ismét demokratikus politikai rendszer alakítható ki. Hozzátette: mindkét fél reményei beváltak.

Kövér László kitért rá: Magyarország, a kelet-közép-európai térségben utolsóként, 2011-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többsége révén elfogadta az új alaptörvényt.

Hangsúlyozta: a lényeg, hogy milyen válaszokat adunk a három alapkérdésre: mi az állam szerepe, kik alkotják az államot, milyen alapidentitás köti össze az államot és a területén élőket. 1919-ben és 1949-ben az adott geopolitikai helyzetekben létrejött diktatúrák keretei között az alkotmányozók a kommunista nemzetközösség politikai paradigmájában adták meg a válaszokat. 1989-ben az alkotmány szövegezői a liberális demokrácia politikai paradigmájában találták meg a válaszokat. Mint mondta, később kiderült, hogy a 21. század első évtizedének végére olyan új politikai paradigmában kell kialakítaniuk Magyarország helyét, amely hosszú évtizedekre meg fogja határozni a világ, Európa és benne Magyarország sorsát: a nemzeti szuverenitás és a globalitás feszültségének paradigmájában.

Kövér László szerint ebben a helyzetben az alaptörvény támogatóinak és ellenzőinek egymást kizáró válaszaik vannak, és ezekben az ellentétes válaszokban parázslik az alaptörvény miatti szembenállás lényege. Az állam szerepét az alaptörvény támogatói abban látják, hogy képviselje, védje és érvényesítse a magyar érdekeket a globális erőtérben, az alaptörvény ellenzői szerint az állam feladata Magyarország integrálása a globalista érdekek rendszerében. Az alaptörvény támogatói szerint a magyar államot a magyar nemzet mint sorsközösség alkotja, az ellenzői semmiféle magyar sorsközösségben nem hisznek. Az alaptörvény támogatói szerint az ezeréves keresztény gyökerek, a magyar történelmi múlt, nyelv és kultúra éltetik a magyar nemzeti identitást, az alaptörvény ellenzői szerint azonban a nemzeti identitás alapelemeit megerősítő alaptörvényi preambulum, a Nemzeti Hitvallás a nemzeti öndicsőítés, önsajnálat és önmentegetés legrosszabb hagyományát építi be az alkotmányba - magyarázta.

A házelnök megjegyezte: az alaptörvény külföldi bírálói magyarországi társaikhoz hasonlóan a globalista paradigma jegyében fogalmazták meg kritikájukat.

Kövér László kiemelte: az alaptörvény alkotói, támogatói és védelmezői hisznek a nemzeti államokban és a nemzeti identitásokban, abban, hogy "a nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok léte és rendje képes szavatolni a hatékony európai együttműködést". Hisznek abban, hogy Európa érdekérvényesítő erejének növeléséhez szükséges az európai identitás erősítése, amely önazonosság "csak a keresztény gyökereit nem megtagadó európai nemzetek önazonosságának összességén alapulhat" - mutatott rá.

Hangsúlyozta: Magyarország jövője és szuverenitása attól függ, hogy megerősíthető-e az alaptörvény által adott válasz mögött felsorakozó tudatos, felelős és cselekvőképes magyar demokratikus többség.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: az öt évvel ezelőtt kihirdetett alaptörvény Magyarország első olyan írott alkotmánya, amelyet a magyar választók akarata szerint létrejött, demokratikusan választott parlament fogadott el. "Ezért egy demokratának még tartalmi egyet nem értés esetén is üdvözölni illik jogrendünk megújított és demokratikus legitimációval megerősített fundamentumát" - mondta a fideszes politikus.

A rendszerváltozás utáni alkotmányból szerinte éppen az hiányzott, ami egy alkotmányt nem csupán a jogszabályi hierarchiában emel minden más törvény fölé: így hiányzott belőle, hogy identitást tükrözzön, azonosulást kínáljon és az, hogy a politikai nemzet minden polgárának viszonyítási pontot jelentsen.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: az alaptörvény elfogadásával önálló életre kelt, "a módosítás kompromisszumkényszerével visszavonhatatlanul kikerült szerzői hatóköréből".