Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.5
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Orbán Viktor kitüntette a győri megyés püspököt

A Magyar Érdemrend Nagykeresztje Polgári Tagozata kitüntetést adta át Orbán Viktor miniszterelnök Pápai Lajosnak, a Győri Egyházmegye püspökének vasárnap Győrben a főpásztor 75. születésnapja alkalmából tartott szentmise végén a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A miniszterelnök a kitüntetés átadása előtti méltatásban elmondta: számos érv szól amellett, hogy az állam és a kormány ne értékelje és ne éltesse kevésbé magas kitüntetéssel az egyházi személyek munkáját, hiszen a főpásztorok sokkal magasabb helyről kapják az elismerést.

Hozzátette: annak azonban, hogy Pápai Lajosnak mégis a Magyar Érdemrend legmagasabb kitüntetését adja át, számos egyéb érv mellett két jelentős oka van. Az egyik, hogy a kommunizmus rendszeréből megmaradt közfelfogás, amely szerint az egyház a templom négy fala között él és csak a hívek lelkével foglalkozik, még mindig tetten érhető.

"Mi azonban nem így gondolkodunk erről" és ezer éven át sem így gondolkodtak róla a magyar emberek, amikor településeiket templomok köré építették. S amikor egy főpásztor szolgálatával városa vagy egész nemzeti közösségünk életét gazdagítja, azt a kormány szeretné meghálálni - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a másik érv a kitüntetett püspök személye.

Kifejtette: ha lenne olyan titulus, hogy a "közéletben forgolódó személyek, a homo politicusok lelki atyja", akkor ezt a címet Magyarországon Pápai Lajos kapná, mert mindig a szívén viselte az életnek azon területeit, ahol az egyház nincs minden nap jelen, de mondanivalója van.

Mint fogalmazott, a püspök soha nem volt hajlandó lemondani a közéleti felelősségről és a közéleti felelősséget vállaló emberekről sem a kommunizmus ideje alatt, emellett a '90-es években felkarolta a polgári erők nemzeti összefogását, mert az akkori fiatalokban a jóra törekvés tiszta szándékát látta.

Pápai Lajos egyszerre katolikus, a nemzetek feletti egyházi közösség tagjait szolgálja és ez teljes egységben van nála azzal a magyarságért érzett felelősséggel, amely őt nemzeti püspökké teszi - tette hozzá Orbán Viktor.

Pápai Lajos a kitüntetés átvétele után boldog Apor Vilmos vértanú püspök lelkipásztori munkáját hozta fel példaként saját életszemlélete bemutatására. Elmondta, hogy Apor Vilmos volt az, aki nem pártpolitizált, de kiállt az üldözöttekért, s eszerint a szemlélet szerint próbált saját maga is tenni papként, tanítóként és főpásztorként.

A megyés püspök szentmiséjén Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök mondta a homíliát. Jelen volt mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, részt vettek megyei és városi politikusok, intézményvezetők.

Pápai Lajos 1940. szeptember 6-án született Győrben. 1963-ban szentelték pappá Veszprémben, 1991. április 27-én püspökké szentelték, s az év március 18-tól főpásztora a Győri Egyházmegyének.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×