Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.05
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Szijjártó: drámai a helyzet Magyarországon

Magyarországon, illetve Budapesten drámai a helyzet, Magyarország viszont elszánt és elkötelezett, hogy az uniós szabályokat betartsa - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak Luxembourgban, az uniós külügyminiszterek informális tanácskozását megelőzően.

A miniszter elmondta, hogy ezt a célt szolgálja a szerb határon épült kerítés is, valamint hamarosan tranzitövezetek is létrejönnek majd, ahol a migránsok benyújthatják majd menedékkérelmüket, amelyet ott pár napon belül el is bírálnak, és amit ott kell majd megvárniuk.

A miniszter tudatta, hogy a schengeni szabályok világosan a tagállamok felelősségévé teszik a határok védelmét, amelyeket csak a megadott hivatalos helyen és időben lehet átlépni.

Szijjártó azt is közölte, hogy a magyar állam a menekülttáborokban lévő menedékkérőknek minden segítséget megad, ott biztosított az ivóvíz, az élelem és a higiénés feltételek.

"De a pályaudvar nem menekültállomás. El kell hagyniuk a közterületet. A táborokban minden segítséget megkapnak. Ez ilyen egyszerű" - magyarázta a miniszter.

Szijjártó Péter szerint egy félreértett nyilatkozatot követően a Budapesten lévő migránsok agresszívvé váltak, megtagadták az együttműködést a magyar hatóságokkal, és megszállták a főváros egyik legnagyobb pályaudvarát, jelentős nehézségeket okozva.

A politikus kitért arra is, hogy a kormány az Európai Bizottságot és a német kormányt is megkérdezte, hogy ebben a drámai helyzetben betartsa-e a schengeni előírásokat.

"A visszajelzés világos volt: Magyarországnak minden európai szabályozást be kell tartania, beleértve a schengeni szabályokat is" - közölte a külügyminiszter.

A miniszter kiemelte, hogy világos különbséget kell tenni, a menekülteket Magyarország befogadja, de a gazdasági bevándorlókat nem.

"Európának fel kell hagynia azzal, hogy reményt és illúziókat táplál azokban, akik pusztán gazdasági okokból akarnak Európába jönni" - nyomatékosította a tárcavezető.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nem alakult volna ki ilyen helyzet, ha minden tagállam betartaná a schengeni előírásokat, és megvédenék a Schengeni Övezet külső határait.

Európa csak akkor lehet erős, ha egységes, ezért nem helyes, ha egyes politikusok ujjal mutogatnak másokra, akik nevükön nevezik a problémákat - fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egységes uniós választ szorgalmazott. Mint mondta: több pontból álló cselekvési tervet terjesztettek be a tanácskozásra. Bécs szerint katonai és humanitárius segítséget kell nyújtani a konfliktusok sújtotta térség országainak, védett övezeteket kell kialakítani a menekülők számára a régióban, javítani kell az uniós országok határőrizetét, és a Földközi-tenger mellett a nyugat-balkáni migrációs útvonalra is ugyanakkora figyelmet kell fordítani.

Emellett azokat, akik menedékjogot kapnak az unióban, méltányosan kell elosztani, és közös európai menekültpolitika létrehozása mellett foglalt állást. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem a külügyminiszterek hatásköre, de szerinte az a javaslat nem megfelelő, amely csak két országon segít, mert nem csak a tranzitállamokat, hanem minden érintett tagállamot, így a célországokat is tehermentesíteni kell.

Kurz arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uniós menedékjogi eljárást szabályozó, úgynevezett dublini rendszer "hosszú ideje nem működik", Görögország például regisztráció nélkül egyszerűen továbbengedi a migránsokat.

Az osztrák diplomácia vezetője egyúttal abbéli meggyőződését is világossá tette, hogy ezt a kérdést egyik uniós tagállam sem tudja egymaga megoldani.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hangsúlyozta: Európának nem szabad megengednie, hogy szétszakadjon a migrációs válság miatt, az emberek pedig azt várják a politikusoktól, hogy felhagyjanak egymás hibáztatásával. A német diplomácia vezetője is amellett foglalt állást, hogy a menekülteket méltányosan kell elosztani a tagállamok között.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×