Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A dombóvári horgász egyesület rendőrségi feljelentést tett a halpusztulás miatt

A Kapos folyón történt tömeges halpusztulás miatt rendőrségi feljelentést tett természetkárosítás gyanújával ismeretlen tettes ellen a Dombóvári Városi Horgász Egyesület - közölte Bischof Attila, a szervezet elnöke az MTI-vel kedden.

Beszámolója szerint a Kapos folyón múlt hét közepén kezdődött halpusztulás szombattól érte el Dombóvárt, azóta "nincs élő hal a vízben". Megjegyezte azt is, hogy a haltetemek összegyűjtése nehézkes, mert sekély a víz.

Többségében ponty, süllő, harcsa, csuka, amur, keszegfélék és egyéb védett halak estek áldozatul a vízszennyezésnek, a folyó fenekéről folyamatosan újabb tetemek kerülnek elő, ezek begyűjtésére hálót feszítettek ki a vízügyi hatósággal egyeztetve - tette hozzá.

Bischof Attila elmondta azt is, hogy két évvel ezelőtt a kaposvári cukorgyár által okozott vinasz-szennyezés után pusztultak ki ennyire a halak a Kaposból, amit követően legalább fél évig nem lehetett horgászni a folyón.

Múlt hét közepén a Kométa 99 Zrt. kaposvári sertésfeldolgozó telephelyén egy biztonsági szelep meghibásodása miatt ammónia-szivárgás volt. A hibát rövid időn belül elhárították, a szivárgás megszűnt, így másnap a telephelyen és a környékén is újraindult a termelés.

Az üzemzavar után a horgászok azt tapasztalták, hogy a Kapos vize barnássá vált, a halállomány teljesen eltűnt, illetve a halak pusztulását észlelték a folyó teljes Somogy megyei szakaszán a cég telephelyétől kezdődően.

A tömeges halpusztulás miatt általános halászati-horgászati tilalmat rendelt el a Somogy Megyei Kormányhivatal a Kapos folyó teljes Somogy megyei szakaszán péntektől.

A Kométa '99 Zrt. vállalta, hogy a vizsgálat befejezését követően "a kimutatott" halveszteség pótlásáról gondoskodik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×