Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.05
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Roma festők művei láthatók a metrókocsikban

A roma holokausztról nyílt kiállítás a budapesti metróban. A roma festők alkotásaiból válogatott képeket két hónapon át láthatják az utazók a metrószerelvényekben. Az élénk színű, szembetűnő alkotásokat versekkel, visszaemlékezésekkel társulnak - mondta az InfoRádióban a kiállítás kurátora, Kirschner Péter.

A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás pénteken nyílt Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.

Az utazóközönség a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében összeállított tablókon roma festők és költők műveivel, valamint túlélők visszaemlékezéseivel találkozhat.

"Közös a sors, közös a felelősség, ezért vállaltuk ezt a kiállítást" - fogalmazott a szervezet elnöke és a tárlat egyik kurátora, Kirschner Péter.

"Egészen a 70-es évekig, vagy még tovább is, nem nagyon esett arról szó, hogy a holokausztnak tízezres számban magyar romák estek áldozatul, ennek a kutatása később kezdődött" - jelezte a kiállítás kurátora.

Kirschner Péter elmondta: "sajátos filozófiát választottunk a kiállításhoz, nem a hagyományos haláltáborokban, halálmenetekben, deportálásokban készült fotókat dokumentumokat használtuk, ezek nagyon ismertek és nem is pontosan tükrözik a roma áldozatokat. Viszont a roma festők képei, költők versei döbbenetes erővel fejezik ki a tragédiát, nemcsak a roma holokausztról, hanem a roma társadalom életéről és megpróbáltatásairól. Éppen ezért roma festők műveiből válogattuk, hozzá roma kortárs költők verseit, illetve - Bársony János és Daróczi Ágnes kutatásai nyomán - visszaemlékezéseket, amelyeket holokauszt túlélők mondtak el. A szöveg döbbenetes, miközben a képek időnként drámaiak, időnként pedig vidámabb hangulatúak, hiszen a cigányok hétköznapi életét is megörökítik ezek a festmények."

"Olyan hatást szerettünk volna elérni, hogy aki a metróba lép, azonnal megüsse. A felirat, a roma festők képeinek színvilága, ami nagyon élénk, vöröses, narancsos. A szövegekhez közelebb kell menni, el kell olvasni, akit megfog egy ilyen kép, azt kíváncsivá, hogy miről is szól a kiállítás. Abban bízunk, hogy aki egy képet megnéz és elolvas két megálló között, keresni fogja a következő tablót is. Izgalmasan szembesülnek az emberek, volt sok pozitív visszajelzésünk is. Az az aggodalmunk is szertefoszlott, hogy megrongálják, letépik a képeket, vandálok mindenhol vannak, minimális volt eddig a veszteség, a nyereség több" - hangsúlyozta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke.

Az eseményen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnöke felidézte, hogy Európában a romák több évszázados megbélyegezettsége és társadalmi kirekesztettsége a nemzetiszocialista rezsimek térhódításával először nyílt diszkriminációba, majd teljes jogfosztottságba fordult. Magyarországon már 1938-ban belügyi rendelet írta elő a csendőrség számára, hogy megbízhatatlan személyként kell kezelni minden cigány lakost, 1944-ben pedig országos szinten folyt a romák szervezett deportálása és meggyilkolása.

"A roma genocídiumban megölt és megkínzott honfitársaink elvesztésével jóvátehetetlen és megmagyarázhatatlan tragédia, öncsonkítás érte a magyar nemzetet" - hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy 1972 óta minden év augusztus 2-án emlékeznek világszerte a roma holokauszt áldozataira, hiszen 1944-ben ezen a napon az auschwitzi lágerben néhány óra leforgása alatt végeztek csaknem háromezer roma fogollyal.

Takács Szabolcs szerint a Metró Art Galéria tablókiállítása fontos eszköz lehet a romák történelmének, így a második világháború alatt ellenük folyó, Magyarországon hosszú évtizedekig feledésbe merült népirtás tényének és eseményeinek megismertetésében.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×