Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.5
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Gönczi: az ebadótól megugrana a kóbor kutyák száma

Nem javasolná itthon az ebadó bevezetését a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Gönczi Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az állatoknál is egyre több a daganatos megbetegedés, jórészt az iszonyatos környezeti szennyezés miatt.

Az állatoknál is egyre több a daganatos megbetegedés - mondta a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.

"A ma már egyre korszerűbb állatorvos-tudomány egyre hosszabb ideig tudja életben tartani az állatokat. Tudományos tény, hogy idős korban a daganatos betegségek keletkezési valószínűsége lényegesen nagyobb, a sejtek fékező mechanizmusa elfárad, a másik oka pedig az iszonyatos környezeti terhelés, amit kap az ember és az állat. A szennyezett víz, levegő, talaj, táplálék - mind a civilizáció átka, ezzel sajnos együtt élünk" - magyarázta a szakember.

"Minden élő ember szervezetében naponta rengeteg daganatos, rákos sejt képződik, amit az immunrendszerünk leküzd és megsemmisít. Ugyanilyen módon mindenféle vírus, kórokozó előfordulhat, de ahhoz, hogy egy fertőző betegség megeredjen, akár egy emberben, akár járványszerűen kialakuljon, ahhoz meghatározott fertőző anyag mennyiségre van szükség" - mutatott rá a kamarai elnök.

Gönczi Gábor arról is beszélt, hogy nem híve az ebadónak.

"A magyarországi kereseti viszonyok nem olyanok, amik ezt igazán lehetővé tennék. Nagyon félek attól, hogy ha általánosan ebadót vezetnének be, őrült módon elszaporodnának a kóbor kutyák. A mikrochip alapján visszakereshető a tulajdonos, de kit boldogít, ha megfogják a kutyát és megtalálják a gazdáját, de nem tudják megbüntetni, mert nincs pénze" - fogalmazott.

Sokan hibáztatják az állatorvost, ha egy műtét nem sikerül, de a kamara elnöke jelezte, a szakmai protokollokat kell követniük, kártérítésre indokolt esetben lehet igényt tartani.

"Magyarországon egyetlen biztosítótársaság foglalkozik ezzel, ami nem meglepő, hiszen nagyon pici ez a piac. Ha az állatorvos hibázott, vele szemben kártérítési követeléssel éltek és megállapítható az, hogy valóban ő felelős a bekövetkezett kárért, akkor káreseményenként ötmillió forint fölső határig a biztosító fog fizetni" - jelezte.

Gönczi Gábor megjegyezte, hogy az állatot a magyar jogrendszer vagyontárgyként kezeli.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke örömmel fogadta a Budapesti Állatorvostudományi Kar önállóvá válásáról szóló államtitkári bejelentést.

"Végre, hogy ezt elértük. Ne feledjük el, hogy az állatorvos-tudományi kar és a bizonyos idő múlva újra az Állatorvostudományi Egyetem egy 228 éves múltra visszatekintő intézmény, 1787-ben alapították meg a jogelődjét, ez már önmagában egy kuriózum Magyarországon" - jelezte a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.

Gönczi Gábor hozzátette: a képzés minősége nem fog változni. 

"Egészen kiváló képzésről van szó, ezt visszaigazolják a nemzetközi tapasztalatok, Európában sok százra tehető azon állatorvosok száma, akik Magyarországon szerezte meg a diplomáját, vagy a képzésének jelentős részét itt végezte. Arról van szó, hogy a mi egyetemünk nem illik bele semmilyen más képzési struktúrába. Ez egy gyönyörű hivatás, aminek annyiféle unikális része van, amit csak nagyon nehezen lehet egy dobozba begyömöszölni és más intézményhez hozzácsapni. Azzal, hogy újra önállóak leszünk, kiteljesedhet az a képzés, ami eddig is magas színvonalon folyt" - mondta a kamarai elnök.

Hanganyag: Boros Péter, Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×