Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
330.78
bux:
146597.31
2026. november 16. hétfő Ödön

Így működött a cenzúra

Az Aczél-korszak kultúrpolitikájával, köztük a Nemzeti Színházban 1981-ben lezajlott pártvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokból összeállított kiadványokat mutattak be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumban (Retörki) Budapesten szerdán.

Halmy Kund, a Retörki történésze által készített "Beszéljenek az iratok - Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelődéspolitikai Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988)" című kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a "Cenzúra? - Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése, 1982" című kötetet pedig a Retörki.

A Cenzúra? című kötet dokumentumok és magyarázó kommentárok segítségével mutatja be az osztály működését, vezetőit és munkatársait, valamint néhány korabeli témában készült iratait, így például a cigánykérdéssel, az egyetemi hallgatók hangulatával vagy a párttaggá neveléssel kapcsolatban.

A kötetben olvashatók a Nemzeti Színházban 1981-ben folytatott pártvizsgálat iratai is, melyekből kiderül többek között, hogy "a pártvezetőségnek mint testületnek nincs tekintélye, súlya. (...) A pártszervezet szervezeti élete gyenge. Két év alatt mindössze két taggyűlést tartottak."

Az iratokban szó esik arról az esetről, amikor 1982-ben Gobbi Hilda színésznő egy könyvet készített, ám egy részletét, mely Kádár Jánosról szólt, a felsőbb szerveknek is bemutatták. A dokumentumok között vannak a korabeli minősítés szerint szigorúan titkos iratok, így például az a levelezés, melyből kiderül: 1980-ban Jürgen Habermas, a korszak NSZK-ban élő jelentős baloldali filozófusa visszautasította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia díszdoktorrá nevezze ki.

A Beszéljenek az iratok című kötetről szólva Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa elmondta: az 1971-ben létrejött kultúrpolitikai munkaközösség foglalkozott például a művészetkritika kérdéseivel, az amatőrművészeti mozgalmakkal, köztük a táncház mozgalommal, melyet a tűrt kategóriába sorolt a korabeli vezetés mondván, hogy inkább ott legyenek a fiatalok, mint a kocsmában vagy egy P. Mobil koncerten.

A pártállam hivatalos ideológiájának, a marxizmus-leninizmusnak az oktatása kapcsán a kötetből kiderül, hogy 56 felsőoktatási intézmény 94 tanszékén 832 főállású 196 félállású 177 óraadó és 39 tudományos munkatárs foglalkozott a területtel - mondta a szakember.

Csatári Bence megjegyezte: a dokumentumok nyelvezete, stílusa is sokatmondó. Az 1980-as évek elejének romló helyzetére például úgy utaltak a pártzsargonban: "a politikai és kulturális viszonyok összetettebbek lettek".

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója a korszakról szólva elmondta: Aczél György olyannyira élvezte Kádár megbecsülését, hogy akkor is a kultúrpolitika meghatározója maradhatott, amikor éppen alacsonyabb pozíciókba került, ezen a területen "mellette senki nem rúghatott labdába".

Aczélnak volt egyfajta intelligenciája, minőségérzéke, a legnagyobb művészeket igyekezett maga mellé állítani, így Juhász Ferenc költőt, Varga Imre szobrászt, ám ha valakit nem tudott megnyerni, akkor elhallgattatta - tette hozzá.

A cenzúra úgy működött, hogy ne lehessen jogi értelemben tetten érni. Az intézmények élére olyanok kerültek, akik rendelkeztek bizonyos fokú tekintéllyel és biztos volt, hogy érvényt szereznek a párt utasításainak, érdekeinek - mondta Bíró Zoltán, aki elmesélte egy személyes élményét is. Mikor megpróbált közben járni azért, hogy az emigrációban élő magyar író, Cs. Szabó László hazatérése előtt kiadják Magyarországon műveit, Illés Endre a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője előbb megkínálta whiskyvel, majd nemet mondott.

Annak kapcsán, hogy a Kádár-rendszerben kik kaphattak kitüntetést, M. Kiss Sándor történész, a Retörki főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett: nem bizonyos, hogy mindenki csak a párthűségért kapta az elismerést, volt olyan is, aki valóban jól végezte munkáját, nemzetéért dolgozott. Hozzátette: aki pedig erről elfeledkezik, az egy újabb hamis történelemkép megalkotásához járulhat hozzá.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy olajraktárra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×