A Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásban március 6-án bűncselekmény hiányában mentette fel Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket.

Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke a rehabilitációra utalva azt hangoztatta: a múlt nincs magától, azt az újabb és újabb nemzedékeknek vissza kell hódítaniuk, mert "ha ezt nem teszik, akkor vannak, akik ezt megteszik".

Az Országgyűlés alelnöke - megköszönve Varga István volt (MDF-es, majd fideszes) képviselőtársa két évtizedes erőfeszítéseit Hóman Bálint rehabilitálásáért - arról beszélt, a parlamenti többségnek felelőssége van abban, hogy minél több kutatóhely, minél több kiadó lehetőséget kapjon a múlt, az adatokkal, kutatásokkal alátámasztott valóság bemutatására.

Varga István, a rehabilitálást kezdeményező jogász - Hóman Bálint szakpolitikai tevékenységét méltatva és a felmentéséhez vezető két évtizedes nehéz utat ismertetve - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyes tagjainak álláspontjával szemben fogalmazott meg kritikát. Elképesztőnek nevezte, hogy az MTA a jogerős bírósági végzés ellenére sem hajlandó visszafogadni a tagjai közé Hóman Bálintot. (Hóman Bálint 1918-ban lett az akadémia levelező, 1929-ben pedig rendes tagja, majd az MTA 1945-ben zárta ki a tagjai közül.) Varga István arról is beszélt, addig fog harcolni, amíg Hóman Bálintot az akadémia vissza nem fogadja a tagjai sorába.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Lukács Györgyöt (filozófus), aki a "kommün idején tizedelte a katonákat, aki gyilkolt", a mai napig nem zárták ki az MTA tagjai közül, ahogy sok más embert se, aki - szerinte - érdemtelenül az MTA tagja.

Kritikával illette és példátlannak nevezte Lovász László akadémiai elnöknek a Népszabadságban nemrég megjelent, Hóman Bálinttal kapcsolatos szavait is.

A nol.hu-n olvasható interjú szerint arra a felvetésre, miszerint "sokan tartanak Hóman Bálint akadémiai rehabilitációjától, mondván ez is a lappangó fasizmus előretörésének jele, hiszen egy háborús bűnösként elítélt, szakmailag ugyan kiváló, ám emberileg gyenge, a zsidótörvények előkészítésében aktív szerepet vállalt és Szálasiékkal a végsőkig kitartott embert helyeznének vissza jogaiba", Lovász László azt válaszolta: "a szakmai és emberi szempontok valóban ellentmondanak. Úgy látom, ettől a vitától előbb-utóbb nem lehet elzárkózni. Hajdan Glatz Ferenc és Kosáry Domokos is támogatta a rehabilitációt, és mert informálisan egyes tagok már felvetették, meg kell vizsgálnunk, ma is fennáll-e a kizárás indoka. A magam részéről egyértelművé teszem, ha e javaslatot az akadémikusok egy része benyújtja és szavazunk erről, az Akadémiának akkor is teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte említett elvektől".

Varga István közölte azt is, Bárdossy László volt miniszterelnök (1941 áprilisától 1942 márciusáig volt kormányfő) lesz a következő, akinek a rehabilitálását el fogja indítani.

Zétényi Zsolt korábbi MDF-es országgyűlési képviselő óriási dolognak mondta Hóman Bálint felmentését, és azt is mondta, "nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas jogászi és politikai tény" feledésbe, "süllyesztőbe kerüljön".

Varga István szavaira utalva megjegyezte, Hóman Bálint ma nem is biztos hogy örülne annak, hogy Lukács Györggyel együtt lehetne az MTA tagja. Zétényi Zsolt azt is elmondta, hogy Bárdossy Lászlót esélyesnek tartja a felmentésre. A háborús bűnösként elítéltekkel összefüggésben arról beszélt, elítélésük, az egyes eljárások jogilag szinte teljesen törvénysértők voltak, attól függetlenül, hogy az érintettek egyébként bűnösök voltak-e vagy sem, akár öltek embert, akár sem.