A berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédében a kormányfő kiemelte: 1989-90-ben egyáltalán nem volt biztos, hogy tartós lesz a szabadság és a demokrácia, és "a visszacsinálhatóság érzése ott volt a levegőben".

A visszarendeződés ellen az "egyetlen garancia" a német újraegyesítés volt, amely így egyszerre szolgálta a németek és a többi "rab nemzet", köztük a magyarok felszabadulását és szabadságának tartóssá tételét, és ezért a magyarok mindig hálásak lesznek a németeknek - tette hozzá a kormányfő.

Az egységes Németország az EU legerősebb tagjává fejlődött, és ma mindenki a második világháborúban "porig rombolt" Németország "gazdasági lokomotívjától" várja, hogy kihúzza a bajból az európai gazdaságot - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: az utóbbi 25 évre tekintve az látható, hogy Európa "visszaemelte magához Németországot", mert belátta, hogy Németország nélkül nincs jövője.

Hozzátette: Magyarország az uniós csatlakozással visszaérkezett a Nyugatra, oda, ahová mindig is tartozott, de ennek révén nemcsak biztonságba került és lehetőségek, távlatok nyíltak meg előtte, hanem "a nyakába vette az EU gondjait is".

Ezekre a gondokra az utóbbi években Magyarország megoldásokat dolgozott ki, amelyek sikeresek, így tanulmányozásra és átvételre érdemesek lehetnek más országoknak is - mondta a kormányfő.

Ismertette egyebek között az adórendszer átalakítását, amellyel kapcsolatban rámutatott, hogy végrehajtották a teherviselés "igazságos szétterítését", és "teljesítményösztönző" adóztatást vezettek be. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a vagyoni különbségeket motiváló erőnek kell tekinteni, és nem mesterséges csökkentésükre kell törekedni, az "irigység kultúráját" pedig a teljesítmény tiszteletének kultúrájává kell átalakítani.

A EU-ban kialakult menekültügyi helyzetről és a bevándorlásról szólva kiemelte, hogy Magyarországon nincsen számottevő bevándorló közösség, amely más kulturális mintákat követ, mint a magyarok, és "szeretnénk, ha ez így is maradna", mert Magyarország egyelőre nem tudná megoldani a bevándorlásból fakadó problémákat. Hozzátette: "tabutlanítani" kell a menekültkérdést, és egy új, megfontolt politika alapján le kell zárni az EU határait a gazdasági menekültek előtt, és gondjaikat ott kell kezelni, ahol keletkeztek.

Az előadást - amelyet Edmund Stoiber volt bajor kormányfő köszöntője vezetett fel - a több száz fős hallgatóság kérdései követték. Orbán Viktor a Magyarországról szóló nyugati sajtóbeszámolókra és bírálatokra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarok az 1989 előtt kialakult reflexek révén "elég jól védettek" az újságírásban rejlő akaratlan vagy szándékos "valóságtorzítások ellen", de ez nem mondható el minden európai országról.

Ténykérdés, hogy Magyarország 1914 óta, a monarchia felszámolására és egy új Európa felépítésére irányuló törekvések kezdete óta "mindig is gyanúval körüllengett országként" jelent meg az európai nyilvánosságban - tette hozzá.

Ez a helyzet sokszor ad okot méregre, és "az én munkámat is nehezíti", mégis indulatok helyett racionális és cselekvő hozzáállás szükséges, a megoldás pedig hosszabb távon a gazdasági sikeresség lehet - mondta Orbán Viktor.

A támadásokat három kategóriába lehet rendezni, ezek az ismerethiányból adódó, az ideológiai alapú és a gazdasági érdekek által meghatározott támadások - fejtette ki.

Tusnádfürdői beszédével kapcsolatban aláhúzta: soha nem állította, hogy Oroszország követendő példa, és hogy a Nyugatnak utánoznia kellene a felemelkedő keleti országokat, mint ahogy azt sem, hogy "a Nyugatnak vége". Arra kívánt rámutatni, hogy az európai gazdaság teljesítménye és részaránya a világgazdaságban csökken, míg a nem demokratikus berendezkedésű államok teljesítménye növekedik, és ennek a ténynek a kimondása "elemi előfeltétele annak, hogy meg tudjuk változtatni ezt a tendenciát" - mondta a miniszterelnök.

A gazdasági modelleket nem lehet "tetszés szerint utaztatni a világban", hiszen például az orosz modellhez orosz ember kell, Magyarországnak pedig "magyar modell" - tette hozzá.

Kiemelte: Magyarország a Nyugat része, és "legnagyobb tragédiáink akkor álltak elő, amikor ebből a természetes közegünkből kiszakítottak minket". Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem demokratikus államok jelenleg gazdaságilag sikeresebbek a Nyugatnál, amiből az következik, hogy sok mindent másként kell csinálni.

"Erről kellene beszélni, de nem lehet úgy beszélni, hogy aki ezt a kérdést felveti, arra rásütik, hogy Oroszországot akar csinálni Európából" - mondta Orbán Viktor.A bajor és a magyar miniszterelnök közös müncheni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kiemelte, hogy rendkívül erősek a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok és minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére.

Horst Seehofer bajor kormányfő kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára "mindkét félnek kielégítő módon" megtörtént. A megbeszélésen áttekintették az aktuális európai ügyeket és az ukrán válság kérdését is. Orbán Viktor elmondta, biztosította partnerét arról, hogy az európai kérdésekben Magyarország osztja Németország álláspontját, legyen szó költségvetési fegyelemről, az euró stabilitásáról, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásról.

Külpolitikai kérdésekben pedig "nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Magyarország helyesen jár el akkor, amikor Németországot tekinti irányadónak", beleértve "az ukrán-orosz válságot és az Oroszországgal szembeni szankciókat is" - húzta alá Orbán Viktor.

A magyarországi antiszemitizmus növekedéséről, a szabadságjogok állítólagos szűkítéséről és a romák üldöztetéséről szóló beszámolókra vonatkozó újságírói kérdésre a kormányfő azt mondta, hogy az európai értékekkel szembehelyezkedő politikával kapcsolatban Magyarország a "zéró tolerancia" elvét érvényesíti, és mindent megtesz az ilyen jelenségek felszámolásáért.

Van "egy szép alkotmányunk", amely minderről pontosan rendelkezik - emelte ki. Ugyanakkor a szabadság fenyegetettsége és növekvő antiszemitizmus jelenleg inkább Nyugat-Európában tapasztalható, ami "váratlan fejlemény", és rámutat arra, hogy a fellépés "közös európai feladat" - jegyezte meg Orbán Viktor.

Orbán Viktor kiemelte, hogy egy kis országnak "nem szabad panaszkodnia, ha nem értik", hanem tennie kell azért, hogy megérthessék. Ezért nyitottnak kell lennie és létre kell hoznia a megértést segítő intézményeket.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt. A Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe". Washington mindkét ügyet az "Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem "oroszbarát", hanem "magyarbarát politikát folytatunk" - tette hozzá a kormányfő.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése "teljesen indokolt", mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók "bennünket is sújtanak", és "ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni", akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt - tette hozzá.

A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hagyományosan jók a bajor-magyar kapcsolatok, és köszönetet mondott a magyar népnek és kormánynak azért a "meghatározó hozzájárulásért", amellyel 25 évvel ezelőtt kivette a részét a német újraegyesítésért és Európa megosztottságának megszüntetéséért folytatott küzdelemből.

Rámutatott: a magyarországi német befektetések 40 százaléka Bajorországból érkezik, és több mint 2 ezer bajor cég tevékenykedik Magyarországon.

Ugyanakkor nemcsak a gazdaságban szoros az együttműködés, hanem "nagy egyetértés" van "az európai alapértékekről és azok betartásáról", így a demokráciáról, az önrendelkezés jogáról és a kisebbségi jogokról is - mondta Horst Seehofer.

A kis nemzeteket általában nem értik a világban, nem beszélik a nyelvüket és keveset tudnak róluk, ezért "nagyon fontosak azok a nagy és erős szomszédok, mint Bajorország vagy maga Németország, amelyek pontosan ismerik és értik a magyarokat" - tette hozzá a miniszterelnök.