A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) és a MÁV Zrt. közös szervezésében szerdán kezdődött háromnapos konferencián mintegy 300 szakember a korszerű vasúti infrastruktúra építésének és üzemeltetésének kérdéseit vitatja meg, ez alapfeltétele a vonatok gyors és menetrendszerű közlekedésének.

Seszták Miklós közlése szerint a kormány 2010-ben elkötelezte magát a vasút újjászervezése mellett, s négy év alatt 760 milliárd forint forrást biztosított a MÁV Zrt. fejlesztésére. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben csődközeli állapotban volt a MÁV 300 milliárd forintos adóssággal, ezt négy év alatt 220 milliárdra sikerült csökkenteni.

A fejlesztési miniszter nagy kihívásnak nevezte a vasútikocsi-állomány korszerűsítését. Közölte: a MÁV 42, a GYSEV hat új villamos elővárosi motorvonatot helyezhet üzembe európai uniós forrásból, 700 vasúti kocsit pedig állami forrásból újítanak fel. Hangsúlyozta: megújítják a nagy múltú hazai vasútikocsi-gyártást, ami az újraiparosítás fontos lépése lehet.

A fejlesztéshez elengedhetetlen a jó minőségű infrastruktúra - jegyezte meg a miniszter, s felidézte, hogy a kormány a múlt héten fogadta el a 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintő Nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiát.

Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta: a MÁV infrastruktúra-fejlesztési stratégiája, benne a pályaműködtetési elképzelésekkel, még ebben az évben elkészül.

Közölte: az ingatlan-szervezetfejlesztés és vagyonrendezés érdekében a vasúttársaságnál egységes létesítményüzemeltető társaságot hoznak létre. Megkezdődött a pályaműködtetéshez szükséges ingatlanok felmérése is, és kulcskérdés, hogy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlanok maradjanak meg.

A kiemelt projektek közül megemlítette a Budapestet délről elkerülő 113 kilométeres vasúti nyomvonalat, amelyet kínai hitelből valósítanak meg 360-400 milliárd forint költséggel. A hitelt nem a MÁV, hanem az állam veszi fel, miután a pálya is az állam tulajdonába kerül. Az európai uniós szabványok szerint 160 kilométer óránkénti haladásra alkalmas két vágány épül, kevés állomással - tette hozzá. Szólt még a Budapest-Kelebia és a Budapest-Belgrád vonal tervéről, amelynek költségeire még csak belső kalkulációi vannak a MÁV-nak, és megemlítette: a Liszt Ferenc-repülőtér 2-es termináljához vezető pálya megépítéséről intenzív tárgyalások folynak kínai partnerekkel.

Kósa Lajos szerint az infrastrukturális fejlesztéseknél foglalkoztatási szempontokat is figyelembe kell venni. A Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere kiemelte: a vasúti pályaépítés, fenntartás, karbantartás, a folyamatos műszaki fejlesztés háttérbe szorítja az élőmunkát a technikával szemben. A probléma az, hogy éppen a nagy infrastrukturális fejlesztéseknél lehet nagyszámú, csekélyebb képességű munkaerőt foglalkozatni, ami jelentősen hozzájárul a nemzeti foglalkoztatási mutatók alakulásához - jelezte Kósa Lajos.

Szerinte a magyar szakembereknek vonzó a legfejlettebb technológia, de figyelni kell arra, hogy a döntések ne vezessenek kényszerpályára. Amikor a pályázatokról döntenek, figyelembe kell venni, hogy az általános magyar gazdasági-műszaki színvonal mit tud tartósan üzemeltetni, s olyan megoldásokra van szükség, amelyek segítenek a foglalkoztatásban - mondta Kósa Lajos.