"2009-ben négy alapszakkal és 70-80 diákkal indultunk, most, öt év után tizenkét alap- és hat mesterszakunk, közel 1200 hallgatónk van, tehát a BKF művészeti képzése jelenleg az ország legnagyobb művészeti felsőfokú intézménye, beleértve az összes művészeti egyetemet. Nem titkolt vágyunk, hogy szeretnénk tovább terjeszkedni, nyílt titok, hogy a BKF azt tervezi, hogy a következő öt évben megduplázza a hallgatói létszámot, holott már most is az ország legnagyobb, magánkézben lévő felsőfokú oktatási intézménye, nemcsak a művészeti területről beszélek, hanem az egész BKF-ről" - mondta Kepes András.

"Az a fajta profit, amit a főiskola teremteni tud, nem az, amiből multimilliárdossá lehet lenni, ez egy hosszútávú program. Fontos dolog az, hogy a főiskola fenntartói tudják ezt, de folyamatosan fent kell tartania magát a főiskolának, ez egy folyamatos fejlesztést jelent. Ha megnézzük a számadatokat, azt látjuk, jól gondolkodnak, és a fejlődési tendencia azt mutatja, hogy ez egy jó beruházás és jó befektetés" - jegyezte meg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja.

"Adódik a kérdés, hogy a magyar felsőoktatás miért nem tudja ugyanezt a ritmust és színvonalat produkálni, legalábbis az adatok tekintetében, a BKF óriási előnye a többiek szemben, hogy minket eleve a piacra szocializáltak. Minthogy ez egy magánintézmény volt, az első pillanattól kezdve fent kellett tartania magát a BKF-nek, egész más gondolkodásmód szerint működik, mint az állami egyetemek. Ez egy piaci gondolkodásmód, amire egyébként az államiak is előbb-utóbb rá lesznek kényszerítve" - tette hozzá Kepes András.