Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Gyurcsány: Képtelen voltam nemet mondani a kínálkozó lehetőségre

Amíg ilyen a választási rendszer, addig Gyurcsány Ferenc elvben nem zárja ki a DK és az MSZP egyesülését, de nem is fogadna arra, hogy ez 2018-ig megtörténik. Hibáiról és terveiről is részletesen beszélt az MSZP volt, a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke az Indexnek.

Saját magát tartja felelősnek Gyurcsány Ferenc azért, hogy nincs a DK-nak frakciója az Országgyűlésben. Az Indexnek adott nagyinterjúban kifejtette, hogy elhibázta a megállapodást a választási koalíció megkötésénél, nagyvonalúbb volt a kelleténél, ugyanakkor a legrosszabb álmában sem merült fel, hogy a közös lista nem megy el 45-ig.

Szerinte az április 6-i azért is drámaian rossz eredmény, mert a szavazók kétharmada alapvetően köztársaság-ellenes, jogállamellenes, Európa-ellenes pártokra és programokra szavazott, a baloldalnak viszont muszáj volt összefognia, ennek hiányában még többet veszítettek volna.

Gyurcsány Ferenc nem zárta ki, hogy az MSZP-vel köthető önkormányzati választási együttműködésnek része legyen az, hogy a szocialisták adnak egy parlamenti képviselőt az általa vezetett pártnak, amely ezzel frakciót tudna alakítani. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy ilyet nem kérnek az MSZP-től, átláthatatlan bizniszbe nem mennek bele, de adott esetben nem is mondanának nemet.

Úgy nyilatkozott, hogy nincs olyan stratégiája a DK-nak, amely az Együtt-PM és az MSZP rovására növelné bázisát. Cáfolta, hogy felhívott volna pártjába átcsábítani volt szocialista polgármestereket.

Arról is beszélt, hogy amíg ilyen a választási rendszer, addig a DK és az MSZP egyesülését elvben nem zárja ki, de nem is fogadna arra, hogy ez 2018-ig megtörténik. A DK egyedül 15 százalék körüli támogatottságot szeretne elérni, és ezt kívánja a másik két baloldali pártnak is. A volt kormányfő szerint nincs realitása, hogy ő legyen Orbán Viktor kihívója négy év múlva.

Gyurcsány Ferenc a 2006-os őszödi beszéd tartalmára továbbra is büszke, és kitart amellett is, hogy a hangfelvétel kiszivárogtatásában nem vett részt.

Tíz év távlatában szégyenteljes nevezte érvelését a kettős állampolgárságról szóló névszavazás kampányában, a legnagyobb hibájának pedig azt tartja, hogy elvállalta a miniszterelnökséget az MSZP-vel a háta mögött, ugyanakkor szerinte ő maga sem volt készen a kormányfői tisztségre 2004-ben. Azóta sokkal konzervatívabban gondolkodik a kormányzás módszertanáról. Megjegyezte, hogy jóval kisebb tempóban lehet ezt az országot irányítani.

Úgy ítéli meg, hogy már a 2008-as elvesztett népszavazás után le kellett volna mondania, de álláspontjával akkor kisebbségben maradt.

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×