Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is.

Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.

Balog Zoltán beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ez szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást - jegyezte meg a miniszter.

Balog Zoltán jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is - tette hozzá.

A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba - jegyezte meg.

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat.

Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a "magas kultúra" terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe - fűzte hozzá.

Balog Zoltán elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.

Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól.

Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is - tette hozzá.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz - hívta fel a figyelmet.

A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása - jegyezte meg.
A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz - közölte.

Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül.

A miniszter összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik.

Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.