Az ügy hátterében Csepreghy Nándor elmondása szerint az áll, hogy az elmúlt hét évben sem a pályázók, sem a média, sem a gazdasági vagy a civil élet különböző szereplői nem voltak elégedettek a Magyarországon működő fejlesztési intézményrendszerrel, ahogyan a kormány sem. Ezért a kabinet 2010-ben elhatározta, hogy a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési ciklusban gyökeresen átalakítja a rendszert.

"Most ennek az időszakában vagyunk, és miként az Európai Bizottság és a norvég finanszírozás háttérintézményei, mi is azt szeretnénk látni, hogy a különböző állami garanciák ebben az új rendszerben is rendelkezésre állnak" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Jelezte: a norvég kormány illetékesei most azt kérdőjelezik meg, hogy a száz százalékban állami tulajdonú és nonprofit szervezet - a Széchenyi Programiroda - megfelel-e ezeknek az elvárásoknak. Szerintük ugyanis ezt a garanciát akkor lehet biztosítani, ha a Miniszterelnökségen belül működik a felügyelet.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt mondta, a következő tárgyalásokon ismét meg szeretnék győzni a norvég tárgyalópartnereket, hogy a szükséges állami garanciák a nonprofit kft.-n keresztül is érvényesülnek.

"Ám úgy gondolom, hogy ez az ügy, ha áttételesen is, de sokkal jobban összefügg a civil alapra vonatkozó pénzekkel. Ezzel kapcsolatban Magyarország azt kérte a norvég kormánytól, hogy ne egy olyan politikai szerepet is vállaló civil szervezeten keresztül nyújtsa a támogatásokat Magyarországnak, amely csak nevében semleges és civil, de sokkal inkább politikai szerepet lát el, hiszen ezer szállal kötődik egy parlamenti párthoz. Ehelyett ezt is - mint a másik kilenc programot - az államigazgatási körön belül működtessék" - ismertette Csepreghy Nándor.

Utalt arra, hogy emiatt kérte levélben a norvég kormánytól Lázár János államtitkár május elején, hogy a civil programok pénzeinek elosztását tárgyalják újra, addig pedig ne folyósítsanak összegeket a jelenlegi struktúrában. Erre most érkezett kvázi válasz.

"Ám a felfüggesztési döntés az állami elosztású pénzek esetében született meg. Mi azt kérjük, hogy ne csak a kilenc, hanem mind a 12 programra terjessze ki Norvégia a felfüggesztést" - jelezte Csepreghy Nándor.

A kialakult helyzet szerinte nem érinti hátrányosan a folyamatban lévő pályázatokat, tevékenységeket.

"Amíg ezek a programok a megfelelő időzítés szerint zajlanak és számlákat küldenek az intézményrendszerbe, azt a központi költségvetés képes finanszírozni - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A 2009 és 2014 közötti időszakban Magyarország az EGT és Norvég Alapok egyik legnagyobb kedvezményezettjeként 153 millió euró, több mint 40 milliárd forint lehívására jogosult, azonban a követség adatai szerint eddig mindössze 12 millió euró kifizetése történt meg.