Hozzátette: 2014-től nemcsak az európai uniós Horizont 2020 programban, hanem a hazai innovációs pályázatokban is várhatóan megjelenik a szellemi eszközök menedzselése, védelme. Példaként említette, hogy a Horizont 2020 program eljárásrendje szerint a felek már a konzorciumi megállapodásban kötelesek rögzíteni a szellemi tulajdonhoz (IP) köthető jogok megosztását, és gyakorlásának feltételeit. Ezen pályázatokban kiemelt szempont, hogy innovatív és komoly társadalmi hatással bíró, a kor kihívásaira választ adó projektek valósuljanak meg, a piacon pedig már oltalmazott termékek jelenjenek meg - mondta.

Botos Viktor kiemelte, hogy a hazai startup ökoszisztéma építésére kiírt pályázatoknál további kétszer 1,5 millió forintot lehet kapni projektenként a szellemi tulajdon menedzselésére és védelmére. Sok vállalkozás nincsen tisztában azzal, hogy milyen szellemi tőkével rendelkezik, a Hipavilon szerepe a tudatosság növelése is a kkv-k körében. Rámutatott: míg korábban egy cég nagyságát, lehetőségeit jellemzően materiális vagyonelemekben - gépek, ingatlanok - mérték, addig mára pusztán egy jó gondolattal is lehet jövedelmező vállalkozást létrehozni és világpiaci sikereket elérni. A tudásalapú termékekkel és szolgáltatásokkal viszont csak akkor lehet globális sikert elérni, ha szakértő figyelmet fordítanak a szellemi eszközök kezelésére és védelmére - emelte ki.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által alapított Hipavilon közreműködik a hivatal közhasznú feladatainak ellátásában, valamint szellemi tulajdon alapú innovációmenedzsment szolgáltatásokat nyújt piaci szereplők részére. Ismertetése szerint az ügynökség jellemzően szabadalmakhoz és védjegyekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal - például újdonságkutatás - , valamint a szellemi vagyon feltárásával és értékelésével járul hozzá a tudástőke eredményes alkalmazásához és piaci hasznosításához.

Botos Viktor kitért arra is, hogy az EU éves gazdasági kibocsátásának a 39 százaléka a szellemi tulajdon intenzív iparágakban keletkezik. Magyarországon ez az arány az uniós átlag felett van, 45 százalék. Ez magyarázza, hogy miért különösen fontos a megfelelő szakértői háttér a szellemi tulajdon kezeléséhez.

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy Európában jelentős változások vannak a szellemi tulajdon szabályozása terén. Hamarosan bevezetik az egységes hatályú európai szabadalmat. Az új rendszer alapvető változásokat hoz, így az adott oltalmazott tudás egyetlen eljárással egész Európában megjelenhet, a korábbiakhoz képest jelentősen alacsonyabb költséggel. Megjegyezte azt is, hogy egy Európán kívüli országból egy ilyen szabadalmi bejelentés Magyarországon is azonnal hatályos lesz, így a hazai cégek sokkal nagyobb oltalmi körrel fognak találkozni, ami az eddiginél lényegesen nagyobb piaci versenyt indukál. "A feladatunk most az, hogy ez a helyzet a magyar vállalkozásokat ne érje felkészületlenül, és biztosítsuk, hogy a vállalkozások már a fejlesztések megkezdése előtt megfelelő oltalmi stratégiával rendelkezzenek" - mondta.

A Hipavilon 2013-ban közel félszáz alkalommal segítette ebben a hozzá forduló, többségében vállalati ügyfelet, ahogy egyetemekkel, kutatóintézetekkel, és kockázati tőkebefektetőkkel is szoros kapcsolatot épített ki - mondta Botos Viktor. Összegzése szerint látható, hogy számos lehetőség kínálkozik a szellemi tulajdon területén, de egyben sok a kihívás , ezért törekednek a támogató környezet megteremtésére és segítik a valóban ígéretes projektek megvalósítását.