Megtiltotta az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadó alkalmazását. A testület szerint a különadó mértékét megállapító törvényi rendelkezés ellentétes a tulajdon - alaptörvényben rögzített - védelmével, illetve nemzetközi szerződésekbe is ütközik. Az alkotmánybírósághoz egy tatabányai munkaügyi bíró fordult az emberi jogi egyezményre, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több tavalyi döntésére hivatkozva. Miután a vitatott rendelkezés december 30-ig volt hatályban, a taláros testület nem semmisítette meg azt, de alkalmazását megtiltotta a bíróságok számára. A parlament január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett - kettő, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadót.

Az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgette a V4-ek budapesti találkozóján a magyar külügyminiszter. Martonyi János úgy fogalmazott: Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség. Martonyi János a visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után rossz hírnek nevezte, hogy Ukrajnában tegnap (vas) hatályon kívül helyezték a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes információk szerint új, a korábbinál jobb jogszabályt fogadnak el a kijevi parlamentben.

Ukrajnában tömeggyilkosság vádjával letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen a rendőrség. A politikus hollétéről továbbra sem tudni biztosat. A központi választási bizottság bejelentette: holnap (kedd) indul az előre hozott elnökválasztás kampánya. Közben a kijevi parlament az Ukrajna hősei címet adományozta posztumusz az ukrán főváros főtéren elesett ellenzéki tüntetőknek. Országszerte megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök rendszerét támogatók elszámoltatása. A tiltakozások miatt lemondott a szevasztopoli polgármester, Kárpátalján pedig a tüntetők nyomására lemondatták Ungvár városvezetőjét, és ugyanezt követelik Beregszászon is. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő megkérdőjelezte az ukrán hatalmi szervek törvényességét, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ ugyanakkor elismerte az új kijevi hatalmat.

Magyarországon a közműszámlákon szereplő alapdíjak jelentős csökkentésének vagy megszüntetésének megvizsgálására kérte a kormányt a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal elmondta: pártja azt is kezdeményezi, hogy a mérőórák cseréjének költsége ne a fogyasztókat terhelje, továbbá azt is, hogy a mérőórákon jelzett fogyasztás és a számlázás kerüljön szinkronba. Hozzátette: javaslatuk része a bekötési, bekapcsolási díjak és fejlesztési hozzájárulások felülvizsgálata is. A kormánypárti politikus szerint a tervezett intézkedésekkel évente százezer forint körüli összeget is spórolhatnak a fogyasztók.

Áprilistól emelkedik az egészségügyi alapellátásban dolgozók bére - közölte az emberi erőforrások minisztere. Balogh Zoltán elmondta: a költségvetésben összesen 10 milliárd forint többletforrás van erre a célra. Az emelés több 10 ezer forinttal növeli a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok bérét. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt 4 évben összesen 26 százalékkal nőtt az alapellátás finanszírozása.

A gazdasági bővülés és az áramellátás biztonsága szempontjából is szükségesnek tartja a 2 erőművi blokk megépülését Pakson a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlóné azt mondta: a számítások szerint 13 százalékkal csökkenhet a villamos energia ára a kapacitás bővítésével. Hozzátette: a magyar vállalkozásoknak nagy lehetőséget jelent a részvétel a beruházásban. Az orosz fél pályáztatja a leendő beszállítókat, de a magyar félnek véleményezési, felülbírálati joga lesz.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az ország visszakerült az európai gazdaság élmezőnyébe, és kezdi visszanyerni a 2002-ben elveszített pozícióit. Varga Mihály hangsúlyozta: a gazdaság tavaly negyedik negyedévi 2,7 százalékos bővülése azt jelenti, hogy az Unió 28 tagállama közül Magyarország produkálta a negyedik legnagyobb növekedést. A tárcavezető Soltvadkerten a 100 százalékban magyar tulajdonban lévő Material Plastik Kft. új üzemcsarnokának átadásán elmondott köszöntőjében kiemelte: az export mellett a belső kereslet, a fogyasztás is egyre inkább segíti a növekedést.

Drágulnak az üzemanyagok. A Mol szerdán bruttó 3-3 forinttal emeli a gázolaj és a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát. A Portfolio.hu értesülése szerint a 95-ös benzint átlagosan 414-415, a dízelt pedig 431-432 forintos literenkénti áron tankolhatják majd az autósok. A gazdasági portál a finomított termékárak emelkedésével és a forint dollárral szembeni gyengébb árfolyamával magyarázza a mostani drágulást.