Most először fordult elő, hogy magas beosztású politikusok megkérdőjelezték az unió bizonyos alapértékeit és legfőképpen a szabad munkaerő-mozgás lehetőségét. Ezt tették úgy, hogy igazából semmi bizonyíték nincs arra, hogy valami nagyfokú probléma állt volna elő - fejtette ki az uniós biztos.

Tehát feltételezésekből kiinduló, sok esetben indulatos vitát tapasztaltunk, amelyre határozottan kell reagálni - fűzte hozzá Andor László.

Megítélése szerint az indulatok elsősorban a brit belpolitikával, a gazdasági és társadalmi fejleményekkel magyarázhatóak.

Tény, hogy az elmúlt tíz évben sokkal több közép-európai, főként lengyel munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába, mint amennyit vártak. Ez nyilván azt jelzi, hogy hibás volt az előrejelzés. Ám azt gondolom, nem okozott kárt Nagy-Britanniának ez a sok munkavállaló, sőt, éppen ellenkezőleg, hasznot hajtott - fogalmazott az uniós biztos. Úgy vélte, igazából nehezen dolgozzák fel a britek azt, hogy ennyire eltért a tényleges fejlődés attól, amit saját maguknak előre jeleztek.

Andor László szerint a vita egyik vonulata kimondottan pártpolitikai természetű. A függetlenségi párt igyekszik abba az irányba hangolni a vitákat, hogy azzal megágyazzon az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiszakításának. Emlékeztetett arra, hogy maga a miniszterelnök is kilátásba helyezett már egy népszavazást erről a kérdésről.

Ha sikerül bebizonyítania valakinek, hogy az uniós tagságból nagyon sok kára származik az országnak, akkor ebbe az irányba lehet terelni a közhangulatot és közvélekedést - mutatott rá.

Ám - miként fogalmazott - nagyon rosszul indították ezt a vitát. Hiszen egy olyan kérdésről próbálják bebizonyítani, hogy kárt okoz Nagy-Britanniának, ami a független értékelések szerint kimondottan hasznos a számára.

Az Európai Bizottság magyar biztosa arról is szót ejtett, hogy az idei Európai Parlamenti választás várhatóan már nem a helyi problémákat, hanem a közösségi ügyeket helyezi előtérbe.

Felidézte, hogy a múltban sok esetben a helyi, tagállami problémákról szóltak az uniós választások is. Most viszont mindenki arra számít, hogy az EP-választási kampányok az európai szintű egzisztenciális kérdéseket állítják középpontba. A pénzügyi rendszer, a költségvetés, a migráció, vagy a belső piac fejlesztése véleménye szerint ad elég témát a voksolás előtti kampányhoz.

Mint mondta, sokan számítanak arra, hogy az úgynevezett euro-szkeptikusok a legkülönbözőbb országokban erősödnek, de ennek is országonként változó a dinamikája.

Összességében azt gondolom, hogy az európai parlament politikai szerkezete alapvetően nem fog megváltozni, de ilyen eltolódások lehetnek - jelezte a biztos.

Kifejtette, az európai bizottság szerkezete inkább attól függ, hogy az egyes tagországokban milyen színezetű kormányok vannak. Hiszen minden országban a hivatalban lévő miniszterelnök joga , hogy biztosokat jelöljön a bizottságba.

Miután számos tagállamban az uniós választásokig már nem lesz parlamenti választás, nagyjából a jelenlegi politikai paletta alapján áll össze a testület. Az ugyanakkor még nem jósolható meg, hogy konkrétan ki lesz a bizottság elnöke - tette hozzá az uniós biztos.

Ami pedig a személyes jövőjét illeti, jelezte: nem készül az Európai Parlamentbe. Úgy fogalmazott: a saját opcióit később kívánja majd számba venni.