Mint az Infostart is hírül adta, Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis a házisertés-állományban.

Nemes Imre, a Nébih elnöke, országos főállatorvos az InfoRádióban péntek reggel elmondta, ezen a héten Somogy megyében egy sertéstelepen és Baranya megyét érintően két házisertés-állományban jelent meg a fertőzés,

• Somogyban 1850 hízósertést tartottak,
• a másik két baranyai telepen 34, illetve 19 állat volt.

A házisertés-állományt sokáig sikerült megvédeni a kórtól; 2025-ben épp Baranyában jelent meg az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban, ugyanazon a területen, ahol most érintett házisertés-telepek vannak. E mentén zajlanak most a járványügyi nyomozások. A legfontosabb lépés, amit a hatóságnak nagyon gyorsan tennie kell, hogy a telepet a külvilágtól elzárják, a fertőzött állományt pedig felszámolják; ez már be is fejeződött.

A járványügyi nyomozásról Nemes Imre elmondta, a feltételezés szerint a betakarítást követően a szalmát, gabonát nem pihentették az állattartók, de ennek még be kell igazolódnia – vagy másnak. A pihentetésre épp azért van szükség, mivel a vaddisznók bejárkálnak a gabonatáblára aratásig, és a takarmányon keresztül adják át a fertőzést;

• a szalmát 90 napig,
• a gabonát 30 napig

kell pihentetni.

Hogy a friss fejleménynek milyen nemzetgazdasági hatása van, arról elmondta, abban bízik, semmilyen.

„Európai Unión belül vannak szabályok, hogy mit hová lehet szállítani. A telepek körül 10 kilométeres megfigyelési és 3 kilométeres, még szigorúbb védőzónát kellett létrehozni. Ezekből a zónákból most egyelőre 30 napig, amíg a járványügyi helyzet teljes egészében nem tisztázódik, nem lehet sertéseket ki-beszállítani. Ezt követően pedig majd lehetőség van az állatoknak akár vágóhídra, akár más magyarországi telepekre való szállítására. A nemzetközi kereskedelmet érintően pedig gyakorlatilag a júniusi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fertőzésre pedig a nemzetközi piac nem reagált, nem vezettek be szigorú zárásokat Magyarországgal szemben. Reményeink szerint ez most is így lesz, tehát nem fog a magyar sertéshús kiszorulni nemzeti piacokról” – ecsetelte Nemes Imre.

Itt a lépfene is

Ha nem lenne elég az afrikai sertéspestis, a lépfene jelenléte igazolódott a Nébih laboratóriuma szerint egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, hat állat hirtelen elhullott.

Az országos főállatorvos ezt is igazolta, sőt közölte, még két állat elhullott.

„A lépfene egy nagyon figyelemre méltó betegség,

az emberre is veszélyes lehet,

illetve ha maga a kórokozó levegővel érintkezik, akkor úgynevezett spórás állapotba kerül, ami gyakorlatilag 80-100 évig is fertőzőképes tud maradni adott területen. Valószínűleg az történhetett, hogy egy olyan területen legelhettek az állatok, ahol valamikor lépfenés állatok voltak. Nagyon fontos, hogy itt viszont nem kell leölni az adományt, van hatékony vakcina, és már meg is kezdődött az állomány oltása” – részletezte Nemes Imre.

Hogy az ember hogyan védekezhet, arról elmondta, a fertőző állatoktól kell távol maradnia. Az érintett telepeken kell igazából odafigyelni, nyílt seb vagy belélegzés által lehet megfertőződni.

Járványt szerinte nem okozhat a betegség, évente két-három állományban elő szokott fordulni, különösen árvizes, belvizes időszakokban.

Nyomatékosította: állományok között a betegség nem terjed, nem számolnak újabb esetekkel sem.

A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.