A sajtóreferens elmondta, Erdő Péter mindenszentek ünnepén, pénteken is celebrál ünnepi szentmisét az esztergomi bazilikában.

Pénteken lesz mindenszentek, szombaton pedig halottak napja. Mindenszentek napja a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg, megünneplik a katolikus hívek.

Ez az ünnep eddig tanácsolt ünnep volt Magyarországon a katolikus híveknek, idéntől pedig ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki - miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont - 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep.

Mindenszentek ünnepe Magyarországon 2000-ben, ötven év elteltével lett ismét munkaszüneti nap.

Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává, ezekben a napokban gyertyát, mécsest gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

November 2-án a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is az egyház tanítása szerint a "tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről" emlékezik meg. Az egyház kezdettől fogva imádkozik a meghaltakért. A halottak napja mai formája a X. századra vezethető vissza: a cluny-i bencés szerzetesek már akkor ezen a napon emlékeztek meg az összes meghaltról.