Bakondi György altábornagy közölte: a kedd hajnali földrengés után azonnal megkezdték a térségben lévő veszélyes üzemek, közműellátók és az árvízzel érintett területek gátjainak felmérését, de a földmozgás ezekben a létesítményekben semmilyen kárt nem okozott.

Virradat után megkezdték a lakóépületekben keletkezett károk felmérését. Az eddigi összesítések szerint a Heves megyei Tenk településen keletkezett a legtöbb kár, ott több száz lakóépület fala megrepedt vagy megsérült, megrogytak a kémények és leestek a tetőcserepek. Átányban is legalább száz lakás sérült meg - tette hozzá.

Egyetlen épület sem dőlt össze, nem vált lakhatatlanná, senkit nem kellett kitelepíteni - hangsúlyozta Bakondi György.

Megjegyezte, Heves megye tizenhárom településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról a katasztrófavédelem műveletirányítási központjához. Épületsérüléseket jeleztek Petőfibányáról, Füzesabonyból, Erdőtelekről, Tarnabodról is, jellemzően repedéseket okozott a földmozgás.

Kiszely Márta, a Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa hajnalban az MTI-nek elmondta, hogy a földmozgást több helyen lehetett érezni, sok hívást kaptak az országból, többek között Budapestről, Jászapátiból, Fótról.

A 0.28-kor észlelt, a Richter-skála szerinti 4,8-4,9-es erősségű földrengés epicentruma a Heves megyei Heves város közelében volt.

Legutóbb 2013. február 16-án mértek Magyarországon földrengést, akkor a Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű rengés volt a Heves megyei Füzesabony térségében.