Magyarország 2010-ben új gazdaságpolitikába kezdett, de a kormány megítélése szerint a piacgazdaság hajtja a legtöbb hasznot a társadalom számára - emelte ki Varga Mihály a német konzervatív lapnak adott interjúban azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bírálói szerint a tervgazdaság irányába mutató tendenciák figyelhetők meg. "Minden ország a saját kapitalizmusát éli", aminek belátáshoz elég összehasonlítani Németországot, az Egyesült Államokat és Kínát - mondta a miniszter.

A mindenekelőtt külföldi konszernek magyarországi leányvállalatait sújtó ágazati különadókról szólva hangsúlyozta: az adók kivetése során a nyereségesség volt a döntő szempont, és nem az, hogy a cégek tulajdonosa magyar vagy külföldi. Hozzátette: a különadót fizető cégek is profitálnak abból, ha a gazdaság stabilabb állapotba kerül.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a kormány intézkedései rontották az ország megítélését a külföldi befektetők körében, Varga Mihály elmondta: a kormány stabil parlamenti többsége révén gyorsan keresztül tud vinni törvénymódosításokat, amihez "sok vállalkozásnak még hozzá kell szoknia". Arra a felvetésre, hogy a gazdaságpolitika tartósan elriaszthat befektetőket, elmondta: az utóbbi években nem romlott a befektetői légkör, a külföldi cégek továbbra is szívesen ruháznak be, és profitálnak abból, hogy gyorsabb lett a politikai döntéshozatal, az adórendszer átalakítása révén pedig "nagyon vonzó" lett az ország a vállalkozásoknak.

Az államosításokkal kapcsolatban hangsúlyozta: világszerte megfigyelhető a gazdaságpolitikai filozófia változása, ami a közösség számára fontos szolgáltatásokat is érinti. Az a felfogás érvényesül, hogy a lakosság ellátásában nem a profit számít, hanem a szolgáltatások jó működése és megfelelő ára - mondta a miniszter. Hozzátette: "nem szívesen beszélünk államosításról, mert a szó a negyvenes, ötvenes évek kisajátításait idézi fel". Hangsúlyozta: a kormány méltányos megállapodásra törekedik az érintett cégek tulajdonosaival.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott egyeztetésekről szólva hangsúlyozta: Magyarország nem pénzt, hanem biztonsági hálót akart az IMF-től. A megbeszélések az IMF jövő héten kezdődő washingtoni értekezletén folytatódnak. "Remélem, lassan az IMF is észreveszi, hogy a pénzre nincs szükségünk" - mondta Varga Mihály.

Hozzátette: az IMF és a kormány egyetért abban, hogy a gazdasági növekedés hiánya a legnagyobb kihívás, abban viszont nincs egyetértés, hogy miként lehet a növekedést elérni. Az IMF a bankadó eltörlését sürgeti, mert úgy véli, hogy ennek révén élénkülhet a hitelezés. A kormány szerint viszont a bankrendszer csak egy a tényezők sorában. A beruházások visszaesésének legfontosabb oka az, hogy a vállalkozások csak akkor vesznek fel beruházási hitelt, ha lehetőséget látnak a nyereség növelésére. A vállalkozásoknak "azt kell érezniük, hogy növekedik a kereslet a termékeik iránt", de "sajnos nem így néz ki" a helyzet - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: mindehhez hozzájárul, hogy a piac 80 százalékát ellenőrző külföldi bankok sok tőkét vontak ki Magyarországról, és ez a tőke hiányzik a hitelezéshez Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségével és tevékenységével kapcsolatban kialakult félelmekre vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az MNB körüli aggodalmak nem megalapozottak. "Az utóbbi húsz évben akkor volt a legsikeresebb a magyar gazdaság, amikor a kormány és a központi bank elképzelései ugyanabba az irányba mutattak" - mondta Varga Mihály. Megjegyezte: legutóbb az ezredforduló után egyeztek a kormány és az MNB elképzelései, "ma pedig ismét van esély erre". Ugyanakkor az MNB független intézmény marad, amelynek legfőbb feladata az árstabilitás biztosítása - mondta a nemzetgazdasági miniszter.