Azért van szükség a jegybankok függetlenségére, mert amíg azok a kormányok alá voltak rendelve, addig a kabinetek számára túl nagy volt a kísértés a költségvetési hiány elinflálására, mert így lehetett költségvetési egyensúlyt teremteni anélkül, hogy az embereket kellemetlen döntésekkel szembesítették volna. Amióta viszont függetlenek a jegybankok, azóta az országok túlnyomó többségében az árstabilitást elérték, vagy legalábbis könnyebb elérni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Simor András.

A Magyar Nemzeti Bank leköszönő elnöke szerint a gyakorlatban a függetlenség jogi, intézményi függetlenséget jelent. Azt, hogy a jegybank meghatározza az inflációs célt, vannak pénzpiaci eszközei, amelyek segítségével ezt a célt eléri, pénzügyi függetlensége van, embereket tud alkalmazni és eszközöket venni. Emellett személyi függetlensége van, ami szerint a döntéshozók és fizetésük hat évig sérthetetlen - fejtette ki.

A függetlenség másik fele tartalmi. Hiába független a jegybank jogilag, ha vezetői nem annak szellemében cselekszenek - emelte ki.

Simor András ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jó együttműködés a kormány és a jegybank között. Jó beszélő viszonyban kell egymással lenni, egyeztetni arról, hogy ki mit és miért tesz, de mindkét félnek megvan a saját kompetenciája, és nem próbálnak egymásra nyomást gyakorolni - tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy csütörtökön publikálnak egy, a jegybank 2007 és 2012 közötti középtávú intézményi stratégiájáról szóló beszámolót, amelyből az is kiderül, hogy az elmúlt hat évben soha nem volt olyan magas a jegybank bizalmi és függetlenségi indexe, mint tavaly.

Nézeteltérések

A leköszönő MNB-elnök szerint a mostani döntések igazán 2014-ben lesznek hatással az infláció alakulására, és az elemzések alapján ezzel a kamatpályával a cél nem érhető el.

Simor András hozzátette: van olyan kockázati pálya, ami mellett elérhető az inflációs cél, de ennek szerinte kicsi a valószínűsége. Annak ellenére fenntartja a véleményét, hogy őt is meglepte, hogy a rövidtávú inflációs kép mennyit javult az elmúlt pár hónapban.

A jegybankelnök szerint ez nem elvi vita a monetáris tanács tagjai között. Az utóbbi hónapokban a kamatdöntő ülésen a többségben lévő külső tagok szavazzák meg az alapkamat csökkentését. A tagok között abban van nézeteltérés, hogy mennyi lesz az infláció két év múlva - közölte.

Abban sincs egyetértés, hogy a monetáris politika ebben a helyzetben mennyiben hivatott és mennyire képes a gazdasági növekedést elősegíteni - hangsúlyozta. Simor András szerint a nemzeti bank leginkább azzal tudja segíteni a középtávú tartós növekedést, hogy stabilitást teremt a gazdaságban. Ez jelenti az alacsony inflációt, az ár- és pénzügyi stabilitást, valamint a fizetési rendszer stabilitását.

Amíg ezeket a feltételeket nem tudják elérni, nemhogy a növekedést nem tudja segíteni, de az inflációs cél ellen is hat a monetáris politika - vélekedett Simor András.