A cégbíróságon eddig 40 800 beadványt iktattak, most a 27-én, vasárnap érkezetteket intézik, iktatásra vár még 42 ezer. Összesen a fővárosi cégbíróság nyolc havi ügyérkezésének megfelelő beadványra számítanak. Nyilvánvaló, hogy érdemi feldolgozásuk is hónapokig fog tartani - tette hozzá az elnök.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006-ban született törvény szerint a társasági szerződés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselő útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és - miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos - a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.

Arra a kérdésre, hogyan bírják a számítógépes ügyviteli rendszerek az átlagos terhelés sokszorosát, Kenesei Judit úgy válaszolt: nem tapasztaltak fennakadást.

Korábban az elnök és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyaránt azt közölte: nem lesz automatikus bírságolás az elkésett adatszolgáltatás miatt. Kenesei Judit rámutatott: a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és az elsődleges cél sem ez, hanem a fiktív cégek kiszűrése.

A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint az idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.

Kenesei Judit ugyanakkor azt tanácsolta az érintetteknek, hogy a határidő esetleges elmulasztása esetén is igyekezzenek mihamarabb eleget tenni a változásbejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek. Ha ugyanis a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a cég ellen, és százezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.