Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Forgalomba állt az első Alstom-szerelvény Budapesten

Forgalomba állt péntek délelőtt a 2-es vonalon az első Alstom-metrószerelvény, amely az Örs vezér téri végállomásról indult a Déli pályaudvar felé.

Tarlós István főpolgármester az indulás előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy "korszakváltás tanúi vagyunk a budapesti közösségi közlekedés történetében, véget ér a retrókorszak a főváros földalattijaiban". A régi szerelvényekről szólva azt mondta, egy elmúlt kor relikviái voltak, az állandó műszaki ellenőrzés mellett is napi szinten álltak le, nem egyszer kigyulladtak, füstöltek.

Mint fogalmazott, az utolsó pillanatban sikerült a csere, az új Alstom-szerelvények miatt pedig már nem kell szégyenkezni. Szeptembertől havi két-három új vonat érkezik, 2013. február 13-ig kell leszállítani az utolsó szerelvényt, amely márciusban forgalomba is áll.

A főpolgármester jelezte, hogy az első napokban előfordulhatnak apróbb meghibásodások, ezért az utazóközönség megértését kérte, hozzátette ugyanakkor, hogy a hibaforrások hasznos információval is szolgálhatnak a BKV-nak az üzemeltetéshez.

A városvezető arról is beszámolt, hogy a járműcsere során nem szakadnak el teljesen a múlttól, hiszen az új metrókocsikra a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Szalóczy Pál rádió- és tévébemondót szerződtette, akinek a hangjára 15 évig "záródtak az ajtók".

Jelenleg hét Alstom-szerelvény van Magyarországon, de azok közül eddig csak egyet állítottak forgalomba, a többit futáspróbákon még vizsgálja a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). Ezek üzembe állításával párhuzamosan a BKV tartalékba helyezi a régi szerelvényeket.

A francia Alstom-cég 22 szerelvényt gyárt a 2-es vonalra 150 millió euróért. A járműveket 2008 májusától egy éven át szállították volna le, de a végleges típusengedélyt - főként a fékek magyar jogszabályban rögzített szabályoktól eltérő volta miatt - nem kapták meg az NKH-tól. Emiatt a főváros szerződést bontott, amelyet 2011 júliusában megváltozott tartalommal újra hatályba léptettek. Ettől számítva 330 napja volt az Alstomnak arra, hogy leszállítsa az első szerelvényt. Ennek ünnepélyes átadása július 10-én volt.

A 100 méter hosszú légkondicionált szerelvény 1023 utast képes szállítani, összesen 209 ülőhely van. A kocsik mindkét oldalán négy-négy ajtó van, a szerelvény egyterű, azaz az elejétől a végéig átjárható. A Metropolis maximális sebessége 70 kilométer/óra.

Az új budapesti metrót Franciaországban tervezték, hajtásrendszere Magyarországon készült. A kocsiszekrényeket az Alstom lengyelországi központjában, Katowicében gyártották, és ott is szerelték össze a szerelvényeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×