A VEKE közleményében kiemeli: a járatritkításokat semmilyen elvárás nem indokolja, "az kizárólag a még az előző kormány idején kinevezett, s a korábbi hasonló intézkedéseket levezénylő minisztériumi középvezetők önérdekű akciója".

Az egyesület úgy véli, nem szabad életbe léptetni a járatritkításokat. Teljesen új, a vasúti és az autóbuszos közlekedést egységes egészként kezelő menetrendi struktúrát és járműgazdálkodási rendszert kell kialakítani, amelynek elkészítésébe elsősorban azokat kell bevonni, akik értenek hozzá. "Azokat pedig, akik immár harmadszor készülnek tönkretenni a magyar vasúthálózatot, el kell végre távolítani a helyükről" - emeli ki a VEKE.

A közleményben a szervezet kifejti, hogy a korábban bezárt, majd újranyitott vonalakon felül számos fővonal kínálatából is "húztak", a mellékvonalak egy részén pedig csupán napi két pár járat marad.

Az intézkedések háttere szerintük minden szakmai alapot nélkülöz, pusztán annyi történt, hogy - ismét - felállítottak egy öncélú járatszám-korlátot, és "addig húzogatták ki a vonatokat, ameddig a szükséges teljesítmény-csökkentés - papíron - össze nem jött". A sínek így ismét tele lesznek fantomvonatokkal, utast nem szállító szerelvénymenetekkel - írják.

A VEKE nehezményezi azt is, hogy a döntések a szakmát megkerülve születtek.

A közlekedési egyesület szerint a vasút költségei nem a kilométer-teljesítménnyel arányosak: az állandó költségek, azaz az infrastruktúra fenntartásának költségei, a dolgozók bérköltsége és járulékai, valamint a járművek rendelkezésre állásának költsége nagyságrendekkel komolyabb tételt képviselnek. E téren azonban semmilyen igazi spórolási szándék nem látszik, az intézkedések csupán a bevételt "nullázzák" - olvasható a VEKE közleményében.

A szervezet szerint érdemi megtakarítás ugyanúgy nem fog keletkezni, ahogyan 2007-ben és 2009-ben sem. Egyben felhívják az Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét, hogy a Völner Pál által bejelentett 12 milliárd forintos megtakarítás ilyen módon nem érhető el, "a szám egyértelműen blöff". A megtakarításokat a még mindig szocialista nagyvállalatként működő MÁV belső költségei között kell és lehet megtalálni, a pazarló jármű- és munkaerő-gazdálkodásban, a beszerzési folyamatokban és a túlméretezett apparátusban - vélekedik a VEKE.