Az oktatási államtitkár felidézte, azt ígérték, hogy megújítják az oktatásügyet, mert az ország felemelkedése csak így képzelhető el. Úgy értékelte, hogy jól állnak, amit vállaltak, időarányosan teljesítették. Kiemelte: két új oktatási törvényt alkottak meg, megszületett a köznevelési és a felsőoktatási törvény, és közreműködtek a szakképzési törvény kidolgozásában is.

Az idei év feladata, hogy a kerettörvényeket tartalommal töltsék meg - jelezte.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az erkölcsi rend, aminek hiányát megszenvedték az előző szocialista kormányzás alatt akkor állhat helyre, ha az iskola nagyobb szerepet vállal a nevelésben, és ennek hangsúlyos része a gyermekek erkölcsi nevelése.

Az oktatási államtitkár az egyik legsúlyosabb hiányosságként említette a tartalmi szabályozás megszűnését, ezért - folytatta - új nemzeti alaptantervet alkotnak.

Megváltozik a közoktatás irányításának egész rendszere, egyértelműen állami feladata lesz a szakmai, és tartalmi irányítás és a pedagógusok munkájának ellenőrzése - ismertette, hozzátéve: ez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közvetlen irányítása alatt valósul meg, döntő módon a járásokon keresztül. Az iskolák, intézmények működtetése megmarad az önkormányzatoknál, a jelenlegi iskolafenntartóknál - részletezte.

A pedagógus életpályamodell kapcsán megerősítette: 2013. szeptember 1-jétől lép majd életbe, kiszámíthatóvá, vonzóvá igyekszik tenni ezt a hivatást, szabályozza a feladatokat, ehhez rugalmasabb munkaidő-beosztást és a mostaninál lényegesebb jobb fizetési kondíciókat rendelve.

Szólt még arról, továbbra is a GDP 1,5 százalékát fordítják a felsőoktatásra, de az eddigiekhez képest átstrukturált módon. A cél a minőség, a versenyképesség biztosítása - hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy majdnem 70 ezer fiatal képzését fogja az állam részben, vagy egészében vállalni, eközben az érettségizők száma nem éri el a 90 ezret. A hallgatói szerződést szólva azt mondta, az szabad döntésen alapuló polgári jogi szerződés lesz, a teljes- illetve részösztöndíjas hallgatók dönthetnek, hogy megkötik-e ezt a megállapodást.

MSZP: a helyi problémákra érzéketlen oktatási rendszer jön létre

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási rendszert hoz létre.

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok eddig saját forrásaikból pénzt tettek a közoktatásba, erre azonban ezután nem lesz lehetőségük. Ahhoz, hogy az iskolák továbbra is működhessenek, az államnak ezeket a forrásokat el kell vennie a helyhatóságoktól, ami bizonytalanságot, félelmet szül a településeken - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: félő, hogy mindez színvonalromlást fog okozni ott, ahol volt pénz jó oktatási intézményekre, de nem javítja a minőséget az eddig is forráshiánnyal küzdő településeken, sőt az önkormányzatok egyéb feladatainak ellátását is veszélybe sodorja.

Azzal, hogy az államosított iskolák közvetlenül a nemzetierőforrás-minisztérium alá tartoznak majd, és nem a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, rugalmatlan, a helyi problémákra és igényekre érzéketlen közoktatási rendszer jön létre, ugyanis nem helyben, hanem egy minisztériumi szobában születnek majd a helyi oktatást meghatározó döntések - értékelte Kunhalmi Ágnes.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a kormányzati honlapon pénteken nyilvánosságra hozott Nagy reformkönyv a kormány oktatáspolitikájával ellentétes irányokat jelöl ki, amikor például azt állítja: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése fontos szerepet játszik az ország jövőjének alakításában. Ezzel szemben a kormány csökkentette a felsőoktatási keretszámokat - jegyezte meg Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: négy oldallal hátrébb már a dokumentum is elismeri, hogy "a kormány radikálisan csökkenteni fogja az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát".