Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökség jegyzékében 2002 óta szereplő terület ezzel Magyarország első történeti tája lett - tájékoztatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága szerdán az MTI-t.

A védettség 27 települést érint: Abaújszántót, Bekecset, Bodrogkeresztúrt, Bodrogkisfaludot, Bodrogolaszit, Erdőbényét, Erdőhorvátit, Golopot, Hercegkutat, Legyesbényét, Makkoshotykát, Mádot, Mezőzombort, Monokot, Olaszliszkát, Rátkát, Sárazsadányt, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyet, Szegit, Szegilongot, Szerencset, Tarcalt, Tállyát, Tokajt, Tolcsvát, valamint Vámosújfalut.

A NEFMI közleménye kiemelte: a történeti táji védettség alkalmat ad a sokszínű közösségi és táji értékek hosszú távú fenntartására, megóvására, valamint elkészülhet a terület megóvását és fenntartható használatát biztosító világörökségi kezelési terv, és sor kerülhet a kezelési feladatokat ellátó világörökségi gondnokság kijelölésére is.

"Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában továbbélése, a terület évezrede tartó egysége a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket egyedülálló értékké teszi, ezért még fokozottabb jogszabályi védelemre van szüksége" - áll az indoklásban, amely kitér arra is, hogy a borvidék teljes mértékben eleget tesz a történeti táj örökségvédelmi törvényben megfogalmazott kritériumainak.

Ilyen például, hogy az adott táj az ember és a természet együttes munkájának eredményeként jött létre és évszázadok óta zárt bortermelő vidékként működve földrajzilag zárt egységet alkot. Szintén kritérium, hogy egy részben beépített terület történelmi, műemléki, mezőgazdasági, ipartörténeti szempontból nemcsak hazai, hanem világviszonylatban kiemelkedő jelentőségű.