Az NGM ismertetője szerint a következő időszak a növekedésről szól, amelynek középpontjában a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok, és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen.

Az NGM által közzétett dokumentum rögzíti: "a stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv."

A növekedési tervben az NGM nem ad közre a következő évekre szóló új GDP prognózist, miközben közli az Európai Bizottság 2012. évi előrejelzését, amely szerint Magyarország az eurózóna átlagának megfelelő 0,5 százalékos növekedést produkál jövőre.

A 2012-es költségvetés a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedésével számol, amely romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat. A növekedési tervre azért van szükség, hogy aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal az ország már rövidtávon is növelni tudja a gazdaság teljesítményét - rögzíti a 177 oldalas tanulmányban az NGM.

A szaktárca szerint a növekedéshez két lehetőség kínálkozik, ha pótlólagos források nem állnak rendelkezésre Magyarországon: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása, illetve a nettó export (a kivitel és a behozatal különbségének) maximalizálása. Ez utóbbi mind a termelésben, mind a felhasználásban importkiváltó gazdaságpolitikát jelent. Emellett szükséges az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése.

A növekedési terv célja nem pusztán a gazdaság motorjainak beindítása, a gazdaság fejlesztése, de kiemelt célként jelenik meg, hogy "földrajzi adottságainkat kihasználva, hazánk regionális centrummá, regionális csomóponttá váljon."

A tanulmány kiemelten foglalkozik Magyarország versenyképességi programjával, amely azt a középtávú célt tűzi ki, hogy a három legelfogadottabb nemzetközi versenyképességi rangsorban Magyarország három éven belül a legjobb 15 uniós tagállam és ezzel párhuzamosan a három legjobb kelet-közép-európai EU-tagállam között legyen.

A versenyképességi program hosszabb távú célja, hogy Magyarország öt éven belül mindhárom rangsorban a legjobb tíz EU tagállam között legyen - áll az NGM által közzétett növekedési tervben.