A frakcióvezető közölte: hétfő délelőtt mind a választásitörvény-javaslatról, mind az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó javaslatról tájékoztatta Schmitt Pál köztársasági elnököt.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szólva Lázár János azt mondta: a Fidesz úgy döntött, tágabban értelmezi az átmenetet, a javaslatban foglalt nyilatkozattal a parlament pedig lezárja a kommunista időszakot, "világosan különbséget tesz igaz és hamis között", és kimondja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) felelősség terheli bűncselekmények elkövetéséért. Az MSZMP vezetőinek igenis viselniük kell a felelősséget akár nyugdíj-felülvizsgálat keretében, akár jogilag - szögezte le.

A benyújtott indítvány tartalmazza azt is, hogy az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg. Ha azonban egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg kárpótlási jogosultságot, kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a javaslat lezárja a kárpótlás időszakát, és "az 1990. május 2. előtt elkövetett bűnök" miatt újabb kárpótlási jogcímekre csak akkor van lehetőség, "ha egy különadó társul ezek finanszírozására", vagyis ha a kárpótlást "a magyar társadalom vállalja" adófizetés formájában. Ez vonatkozik az 1940-es és 1950-es évek kárvallottjaira, valamint - a tervek szerint - a történelmi egyházakra is - jegyezte meg. "Ezzel a XX. századot morális, jogi és vagyoni értelemben is a törvényhozás lezártnak tekintheti" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte csak úgy lehet tiszta lelkiismerettel továbblépni, ha pontot tesznek a múltra.

Az átmeneti rendelkezések között szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Ab vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, "kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani". Az MTI ezzel kapcsolatos azon felvetésére, hogy kinek kell majd fizetnie a hozzájárulást, a Fidesz frakcióvezetője közölte: "nyilvánvalóan mindenkinek", a magyar társadalomnak viselnie kell az esetleges ilyen jellegű többletköltségeket. A kárpótlás a legjobb példa, hiszen ha európai jogi fórumokon egy kárpótlási perben veszít a magyar állam, akkor ezt, az 1990 előtti időkért, csak különadóból lehet teljesíteni - fejtette ki.

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná azt is, hogy az MSZP az MSZMP jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Lázár János ezzel összefüggésben utalt az Ab 1990-es döntésére, amelyben a testület kimondta, hogy az MSZP jogutódja az MSZMP-nek. Ha az MSZP vagyonában jogutódja az MSZMP-nek, akkor felelősségben is, s a kommunista rendszer bűneiért az MSZP is - mint utódpárt - igenis tartozik felelősséggel - vélekedett, hozzátéve, hogy ennek kinyilvánításáról szól a dokumentum, amely politikai és jogi felelősséget az MSZMP egykori vezetőire terhel.