A kormányfő kifejtette: a posztkommunizmus - amely nemcsak életérzés, hanem egy struktúra is - fő jellemzője egy új alkotmánynak, az alkotmányos intézmények szilárdságának a hiánya, a nem kommunista múltból jövő pártok szervezeti gyengesége, valamint az, hogy a régi világból örökölt kapcsolati rendszerek felülírják a piaci verseny szabályait, így pedig a piac működését a verseny helyett monopóliumok és kartellek szabályozzák.

Szerinte míg például Csehországban ezt 5-6 év alatt, Lengyelországban pedig körülbelül egy évtized alatt sikerült lezárni, addig Magyarország azon államok közé tartozik, amely a legutolsók között tud e posztkommunizmusnak véget vetni. Ezért van az - folytatta -, hogy a tavalyi választáson a Fidesz-elkötelezettek mellett nagyon sok olyan szavazójuk is volt, aki életében nem gondolta volna, hogy a Fideszre fog voksolni. Magyarországon ugyanis szerinte az a közvélekedés alakult ki, hogy a posztkommunizmust be kell fejezni, amihez jelentős parlamenti többségre van szükség. Így az általa vezetett kormány úgy fogja fel a munkát, hogy a posztkommunista korszakot le kell zárni, ez a történelmi küldetése.

Ezért volt ilyen "sűrű, izgalmas" az elmúlt egy-másfél év - mondta. A kormányfő szerint például a munka törvénykönyvének, a közoktatás rendszerének vagy az alkotmánynak az átalakításával kapcsolatos viták sem esetleges konfliktusok, nem "véletlenül fellobbanó bozóttüzek", hanem a posztkommunista korszakot lezáró kormányzati és parlamenti politika következményei.

A nemzetpolitikáról szólva Orbán Viktor kifejtette: véleménye szerint az elmúlt húsz évben sikeresnek indult, de végül hamvába halt, torzó maradt a világban szétszórva élő magyarok összefogására tett kísérlet többsége. Ezért tavaly kormányra kerülve úgy döntöttek - folytatta -, hogy a be nem vált elképzelések helyett megpróbálnak esélyt nyújtó, új kísérleteket indítani. Ennek jegyében újraindították a Magyar Állandó Értekezletet, új nemzetpolitikai intézményrendszert alakítottak ki, most pedig megalakul a Magyar Diaszpóra Tanács - sorolta.

A magyar nemzet nagy történelmi tettei a magyarság szelleméből eredeztethetőek - fogalmazott beszédében, hozzátéve, hogy a XX. század történelme mint egy hatalmas kalapács "szétzúzta" az országot, "sok kis részre törte szét a nemzetet, és a szilánkjai ennek a hazának messzire hullottak egymástól". És bár az embert be lehet börtönözni, csonkítani, de a szellemét nem - idézte a magyar irodalom visszatérő motívumát a miniszterelnök, megjegyezve, hogy "közel száz éve küzdünk azért, hogy a magyarság szelleme (...) valamiképpen újraegyesítse a világban szétszórt nemzetünket". A diaszpóratanács megalakulása újabb fontos győzelem ebben a küzdelemben - jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az erős és sikeres magyar nemzet nem csupán eszmei, érzelmi alapon fontos, az ugyanis gazdasági érdek is, a magyarság szelleme gazdasági erőforrást is jelent. Kiemelte: nem olyan idők járnak, amikor erőforrásokat szabad veszni hagyni, ezért "mi, magyarok minél többen toljuk a szekeret, annál biztosabban kijutunk a gödörből, ahová hosszú évek felelőtlen döntései sodorták a nemzetünket"; a cél az, hogy "minden magyart a fedélzetre hívjunk".

Szerinte annál hamarabb és annál erősebb lesz a gazdasági növekedés is, minél inkább nemzeti ügye lesz ez a nemzet egészének. "14-15 millió magyar sokkal többre képes, mint 10 millió. Ki mástól remélhet határokon kívülről erőt a nemzet, mint azoktól a magyaroktól, akiket a történelem vihara a XX. században messze repített a hazájuktól, de akik mindig is megőrizték hűségüket, ragaszkodásukat, szeretetüket Magyarország iránt?" - fejtette ki a kormányfő, aki szavait azzal zárta, hogy a globalizáció egészével nem szabad hadakozni, mert számtalan kellemetlen kísérőjelensége mellett sok olyan lehetőséggel is jár, amellyel ma "sikeresebben tudjuk egyesíteni a magyar szellemet".

Németh Zsolt: a magyar diaszpóra képviselőire nem hivatalos nagykövetekként tekintünk

A magyar diaszpóra képviselőire nem hivatalos nagykövetekként tekintünk; a diaszpóra egyfajta kitörési pont a világ magyarsága számra - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár az ülésen.

"Rendszerváltó helyzetben van a diaszpóra politika, mint a magyar politika számtalan más területe. Ugyanakkor a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt válságos helyzetben van a világ magyarsága is. Ebben a helyzetben keressük a kitörési pontokat" - fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a diaszpórával azért érdemes foglalkozni, mert egyfajta kitörési pont a világ magyarsága.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és a világban szétszóródva élő magyaroknak kölcsönösen szükségük van egymásra, és a magyar kormány szándéka is az, hogy "valódi kitörési ponttá váljon a diaszpóra".

Németh Zsolt a magyar diaszpóra helyzetét értékelve elmondta, hogy nemzedékváltás idejét éljük, amikor a másod- vagy harmadgenerációs magyarok identitásukat őrzik, a nyelvet viszont kevésbé ismerik. Ugyanakkor a rendszerváltás után a diaszpóra új hulláma jelent meg. Az utóbbi két évtized új magyar emigrációjának tíz- és százezreit be kell kapcsolni a diaszpóra életébe - hívta fel a figyelmet.

Emellett a hagyományos és a modern eszközök kombinálódását lehet tapasztalni, amikor a civil és egyházi szervezetek mellett az internet, vagy például a távoktatás is lehetőséget nyújt a kapcsolattartásra, a magyar közösségekhez tartozásra - mutatott rá az államtitkár.

Németh Zsolt kiemelte, a magyar külpolitikai stratégia fontos pontja, hogy biztosítsa a magyar diaszpóra számára a diplomáciai hátteret. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány éppen olyan városokban - például Torontóban, Chicagóban és Sydney-ben - zárt be külképviseleteket, ahol jelentős magyar közösség él.

A külügyi államtitkár jelezte, hogy a stratégia részeként át kívánják tekinteni a magyar tiszteletbeli konzuli hálózatot is.

Semjén: Megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma

Év végére megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és várhatóan a százezredik eskütétel is megtörténik - mondta Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hozzátette: a kérelmek majdnem feléhez névváltoztatási kérelem is kapcsolódik.

Semjén Zsolt újólag megerősítette, nincs "A" és "B" kategóriájú állampolgár, s a még idén benyújtandó és elfogadandó választójogi törvényben lehetővé teszik, hogy a világon bárhol élő magyarnak szavazati joga legyen. Megjegyezte, ő azt szeretné, ha a határon túli magyaroknak lehetővé tennék a levélben történő voksolást.

Hangsúlyozta: a magyar állampolgárság egyúttal uniós állampolgárságot is jelent, minden korlátozás nélkül.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a most létrejött diaszpóra tanácsról kiemelte: eddig a nyugati magyarság szempontjai háttérbe szorultak, elsikkadtak, ezért is fontos, hogy külön megjelenhessenek, és az őket foglalkoztató kérdések ne legyenek alárendelve a Kárpát-medencei magyarság más típusú kihívásainak.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egységes nemzetben gondolkodnak, amely nemcsak az anyaországi, vagy a Kárpát-medencei magyarságot, hanem az egyetemes magyarságot, a világ bármely pontján élő magyarokat jelenti. A magyar államnak az értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, és a magyar emberek életminősége megmaradjon - fogalmazott.

Hozzátette: a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartás három pilléren nyugszik. Egyfelől a Friends of Hungary nevű kezdeményezésen, másfelől a Magyar Diaszpóra Tanácson és a nemzeti regiszteren, amely lehetővé teszi, hogy minden magyart elérjenek, éljenek bárhol a világon.

Kiemelte: igaz, hogy nyelvében él a nemzet, de az emigráció harmadik, negyedik, és sokadik generációjától már nehezen várható el, hogy az anyaországiakhoz hasonló szinten beszéljenek magyarul. Ugyanakkor őket sem akarják elveszíteni a magyar nemzetből - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért is érhető el két nyelven, magyarul és angolul a nemzeti regiszter.

Semjén Zsolt rámutatott: a regiszter megerősítheti identitásában azokat a magyarokat is, akik több száz, vagy ezer kilométerre élnek a legközelebbi magyar szervezettől, illetve miután a magyar nemzet világnemzet lett, ki kell használni ezt, hogy "nyomásgyakorlásra képes világmagyarságot építsünk fel". Az a cél, hogy a világ magyarságának összes szervezete rajta legyen a regiszteren, de nem csak azt szeretnék, ha a magyar állammal tartanának kapcsolatot, hanem, hogy egymással is kontaktust létesítsenek - jelezte.

A miniszterelnök-helyettes szólt a szerb restitúciós törvényről is, és leszögezte: a kollektív jogfosztást semmilyen formában nem tudjuk elfogadni, ez egy olyan ügy, amely felülír minden mást. Ha azt nem változtatják meg, és a magyarokat kollektív jogfosztással kirekesztik a kárpótlás és a vagyon-visszaszármaztatás lehetőségéből, akkor Magyarország kénytelen lesz vétót emelni a Szerbia tagjelölti státuszáról való szavazáson. Semjén Zsolt hozzátette: a tárgyalások során az látszik körvonalazódni, hogy a szabályozást meg fogják változtatni, s ha ez megtörténik, "lelkesen és boldogan meg fogjuk szavazni" Szerbia uniós csatlakozását.

Egy másik fundamentális tételként említette a Kárpát-medencében az autonómia "soha fel nem adását". A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómiáért harcolnak, míg a "tömbmagyarság" esetében a területi autonómiáért.

Világossá kell tenni, hogy a magyar megmaradás akkor lehetséges - például a Székelyföldön - ha területi autonómia van - szögezte le Semjén Zsolt, hozzátéve: minden párbeszédre készek, de "az autonómiához való ragaszkodásunkat soha nem adjuk fel", és minden politikai cselekedet ebbe az irányba mutat.

Ha más népeknek lehet területi autonómiája az unióban, akkor a magyarságnak is lehet, mert a magyar sem másodrendű nemzet - jelentette ki a kormányfő helyettese, akinek a szavait taps fogadta.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Bethlen Gábor Alap kuratóriumi elnöke jelezte: újdonság, hogy az alaphoz a diaszpórában élők is pályázhatnak. Mint kiemelte: támogatni kívánják a szétszóródott magyarság kezdeményezéseit is.

Beszámolt arról is, hogy a Friends of Hungary elnevezésű alapítványt a közelmúltban jegyezte be a bíróság. Az alapítvány - amelynek tagjai között van Oláh György Nobel-díjas tudós, Marton Éva operaénekes - célja, hogy megjelenítse, a magyarság milyen sokat adott a világörökségnek. Megjegyezte: tevékenységükkel a kormányt is szeretnék segíteni.