A vasárnap este Brüsszelben adott, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel sugárzott interjúban a kormányfő úgy fogalmazott, hogy szerinte "a nehezebb részén vagyunk túl, az étel megrágása mindig nehezebb, mint egyszerűen csak nyelni egyet".

A Görögország megmentését és az európai bankok feltőkésítését megvitató hétvégi csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor elmondta: több nagy európai bank óriási összegek nyújtását kéri; százmilliárd eurós nagyságrendű tételekről van szó. "Néhány bank azt állítja, hogy ha ilyen nagyságrendű segítséget nem kap, akkor nem tud hitelezni, ha nem tud hitelezni, akkor megáll a gazdaság, nincs növekedés, ha nincs növekedés, nincs munkahely, ha nincs munkahely, nő a munkanélküliség, és egymás után ezrével vagy milliószám kerülhetnek válságba a különböző országokban élő európai családok" - fejtette ki, hozzátéve, hogy ez egy létező veszély, ezért a magyaroknak figyelniük kell az európai fejleményeket, hogy be lehessen építeni azokat az "otthoni gazdaságpolitikába".

Arra a felvetésre, hogy sok brüsszeli megfigyelő szerint az euróválság könnyen előidézhet egy politikai bizalmi válságot, egy ikerválságot is az EU-ban, és vannak félelmek a két részre szakadásról, a miniszterelnök azt válaszolta: a bankválság, a gazdasági krízis előidézhet válságot "a miniszterelnökök klubjában" is, de ő ettől a válságtól kevésbé tart, a tagországok állam- és kormányfői ugyanis meg fognak állapodni "úgy, hogy az mindenkinek jó legyen".

Olyanfajta politikai bizalmi válság ugyanakkor előállhat - folytatta -, amely az európai polgárok és az európai intézmények között, illetve az európai polgárok, valamint az éppen aktuális nemzeti kormányok között jön létre. Csakúgy, mint Görögországban, ahol most már nem csupán gazdasági válság van, "a helyzet lassan kezelhetetlenné válik" - mondta.

Vagyis Orbán Viktor szerint reális félelem, hogy ha a gazdasági növekedést nem sikerül megindítani, folyamatosan hanyatlik az európai gazdaság, az olyan szociális és társadalmi feszültségekkel jár, amelyek utána "a mindenkori kormányokkal szembeni elégedetlenségben öltenek testet, és akkor nem lesz, aki irányítson, kormányozzon, döntéseket hozzon, és Európa egy biztonságos, jól működő politikai intézményrendszerből egyszer csak egy rosszul működő, bizonytalan, kaotikus helyzetben találhatja magát".

Így a stabilitás ma Európa minden országában a legfontosabb érték, s ezért van az, hogy Magyarország - "bár nekünk is nagyon sok gondunk van" - viszonylag jól áll a lábán, hiszen "mögöttünk egy kétharmados összefogás, nagy társadalmi egyetértés van" - mondta a kormányfő, majd szavait azzal zárta, hogy ha ez a kétharmados háttér nem lenne, "akkor a magyar gazdaságot nem lehetne kivezetni azokból a bajokból, ahová az előző nyolc évben sodródott".

Az uniós csúcsvezetők vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki, mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.