A képviselők 245 igen és 100 nem szavazat mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványát, amely szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar általános jogutódjaként létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait - a fenntartói testület útján - a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják.

A testület egyebek mellett törvényességi ellenőrzést gyakorol az egyetem felett, kiírja a rektori pályázatot, és dönt az egyetem államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvehető hallgatói létszámának szakonkénti megosztásáról. Azt kormányhatározat rögzíti majd, hogy az adott évben mekkora a felvehető létszámkeret a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Az NKE-n csak büntetlen előéletűekkel köthető majd hallgatói jogviszony.

A honvédtiszti és a rendészeti képzés nappali alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de 25 évesnél - a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél - nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgár vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt követelményeknek megfelel. A honvédtiszti alapképzésnél további feltétel, hogy a hallgató vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet.

A javaslat szerint a hallgató köteles a beiratkozás előtt fogadalmat tenni, tanulmányi feladatainak ellátása során pedig tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől, így az egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más politikai véleményét nem befolyásolhatja. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy a közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.

Az egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá a hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak az adott kar szerint illetékes miniszter engedélyével kezdeményezheti.

Az egyetemen gazdasági tanács nem működik majd.

Az intézményben a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani.

A jogelőd intézményeknél alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya, ahogyan a hallgatók jogviszonya is, folyamatos lesz.

A törvényjavaslat elfogadásával a Ház - Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő zárószavazás előtti módosító indítványa alapján - változtatott az állami alapítványok megszüntetésével összefüggő szabályokon is. Eszerint a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társasági, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja; nonprofit gazdasági társaság esetében apportként.

Felgyorsítják a jövőre nyugdíjba vonuló bírák pótlását

Úgy döntött az Országgyűlés hétfőn, hogy az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlása érdekében gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé a bírói előmenetelben.

A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre 274 bíró vonul nyugállományba.

Azért, hogy az összesen mintegy 40 ezer ügyben eljáró bírók pótlása időben megtörténjen, kilenc fideszes képviselő javaslatára átmenetileg változnak a bírói pályázati szabályok. Eszerint az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az álláshelyek betöltésére az ítélőtáblán mely ügyszakban, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. Pályázni december 15-ig lehet.

A törvényt a parlament 291 igen szavazattal, 43 ellenében, 14 tartózkodással fogadta el.