A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki.

A zárószavazás előtt két módosító javaslatot nyújtottak be, az egyiket Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a másikat pedig több MSZP-s képviselő. Mindkettő a határozati javaslat ugyanazon pontját ugyanúgy módosította, koherencia-zavart küszöbölt ki. A képviselők 321 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.

Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

Az új energiastratégiára azért van szükség - olvasható a határozat bevezetőjében -, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat is - szól az indoklás. A kereteket a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölik ki.

Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A határozat szerint a célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.

A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.

A határozat elfogadásával a parlament felkéri a kormányt egyebek között arra, hogy "alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert". A kormány segítse elő az energiapiac regionálissá tételét úgy, hogy - többek között - Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék.

A kormányra háruló feladatok között szerepel az is, hogy a kabinet vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét, azaz keresse a módját a szociális támogatás és az energiaárak szétválasztásának.  A határozat előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról.

Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba és azzal egyidejűleg hatályát veszti a 2008-ban született 2008-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.

Határozatokat helyezett hatályon kívül a Ház

Összesen 865 országgyűlési határozatot helyezett hatályon kívül a Ház a határozatok deregulációs célú felülvizsgálatának elfogadásával. A határozatot 332 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadták el a képviselők.

A 2010. május 14-e, vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott és a rendeltetésüket már betöltött országgyűlési határozatokat érintette a határozatok deregulációs célú felülvizsgálata, ezzel a korábbról érvényben lévő csaknem 1700 országgyűlési határozat mintegy fele veszítette el hatályát. Ezek közül 171 még 1990. május 2-a előtt keletkezett.

A kabinet a Magyary-program keretében tekintette át azon jogszabályok sorát, amelyek nem egyeztethetők össze programjával, és szűrte ki azokat, amelyek indokolatlanul duzzasztják fel a jogrendszert. A jogszabályok áttekintését a 2011. január 1-je óta érvényben lévő új jogalkotási törvény írja elő.

A hatályon kívül helyezett határozatok érintik az Országgyűlési tisztségviselők választását, a bizottságok alakítása, a bizottsági tagok választásának kérdését, a Házszabályt, a mentelmi ügyeket, az állami tisztségviselők megválasztását és a politikai nyilatkozatokat.

Módosították a közbeszerzési törvényt

Októbertől a három felhívás kiküldésével lefolytatható közbeszerzési eljárások felső határa az eddigi 80 millió forint helyett a 150 millió forintos építési beruházásokra is vonatkozik - erről döntött az Országgyűlés. A képviselők Hörcsik Richárd (Fidesz) indítványát 227 igen, 60 nem szavazattal és 43 tartózkodással fogadták el.

A kormánypárti politikus az előterjesztés korábbi parlamenti vitájában azzal indokolta a javaslatot, hogy a jövő év első napján életbe lépő közbeszerzési törvényben is már ez az értékhatár szerepel, a lépés előrehozása pedig mintegy 3,5 milliárd forintos uniós támogatást tesz elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára. Hörcsik Richárd emellett hangsúlyozta, hogy a változtatással lehetővé válik az Észak-magyarországi, nagy árvizek utáni helyreállítási munkálatok mielőbbi befejezése is.

Az előterjesztő indítványára a parlament 228 igennel, 103 nem ellenében megszavazta, hogy az Országgyűlés elnöke kérje annak sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.

Megszavazták a 2010. évi zárszámadásról szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfőn 233 igen, 101 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a tavalyi költségvetést 13.168 milliárd 448,1 millió forint bevétellel, 14.057 milliárd 922,6 millió forint kiadással hagyta jóvá parlament, így a tavalyi államháztartási hiány 889 milliárd 474,5 millió forint lett.

Az elfogadott törvény rögzíti: a 2010 májusában hivatalba lépett nemzeti ügyek kormánya azzal szembesült, hogy az előző - Bajnai Gordon által vezetett - szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak: a 3,8 százalékos hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna. A nemzeti ügyek kormányának rendkívüli gazdasági intézkedéseket kellett meghoznia annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon. Az első és a második gazdasági akciótervvel, a bankadó, a válságadó kivetésével, valamint költségvetési zárolásokkal, államigazgatási fizetési plafon bevezetésével sikerült stabilizálni a költségvetést és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit - olvasható a zárszámadási törvény bevezetőjében.

Az akciótervekben szereplő intézkedéssekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését. A GPD alakulását 2010-ben ellentétes hatások befolyásolták, az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett a bruttó hazai össztermék végül 1,2 százalékkal nőtt - ismertette Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a 2010. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat expozéjában a parlamentben.

Az Állami Számvevőszéknek a tavalyi zárszámadáshoz fűzőtt véleméye szerint a központi költségvetés tavaly "kézben tartott" volt, elsősorban a tavalyi második félévi kormányzati intézkedések hatására, így nem jellemezte a korábbi választási évek "elszabadult hiánya", ezt tükrözi a múlt évi 889,5 milliárd forintos deficit.

Az eredeti 2010. évi költségvetési törvény a központi költségvetés hiányát 870,3 milliárd forintban állapította meg a parlament, a teljesítés 889,5 milliárd forint lett pénzforgalmi szemléletben, ami azt jelenti, hogy a deficit 19,1 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Ugyanakkor az önkormányzati rendszerben a kialakult 232 milliárd forint deficit jóval meghaladta a tervezett 190 milliárd forintos előirányzatot. Így az államháztartás összes hiánya pénzforgalmi szemléletben 1.121,5 milliárd forint lett, 61,1 milliárd forinttal nagyobb az eredetileg tervezettnél.

A zárszámadási törvény elfogadásával az Országgyűlés az Nyugdíjbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtását 2.914 milliárd 566,5 millió forint bevételi, 2.918 milliárd 253,7 millió forint kiadási főösszeggel, 3 milliárd 687,2 millió forint hiánnyal hagyta jóvá.

A parlament egyúttal az Egészségbiztosítási Alap tavalyi költségvetésének végrehajtását 1.384 milliárd 992,2 millió forint bevételi főösszeggel, 1.476 milliárd 691,2 millió forint kiadási főösszeggel, és 91,699 milliárd forint hiánnyal fogadta el.

Az Országgyűlés azt is elfogadta, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásában megállapított 2010-es 3 milliárd 687,2 millió forint összegű hiányt az Nyugdíjbiztosítási Alap Kincstári Egységes Számlájának (KESZ) hitelállományából 2011. december 30-i hatállyal elengedi. A parlament azt is jóváhagyta, hogy az Egészségbiztosítási Alap 91 milliárd 699 millió forint összegű hiányát az alap KESZ hitelállományából 2011. december 30-i hatállyal elengedi.