Egy év alatt több mint 133 millió forintjába került a magyar államnak a Chicagóban kezdeményezett holokausztper - olvasható a Magyar Nemzetben. A napilap szerint leghamarabb egy hónap múlva dől el, hogy jogosult-e a chicagói bíróság a holokauszt-túlélők egy csoportja által több magyar bank ellen tavaly benyújtott kereset elbírálására. A felperesek az 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt, ez az összeg mai értéken kamatokkal együtt 75 milliárd dollár, azaz majdnem 14 ezermilliárd forint. Listár Dániel, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy eddig több mint 133 millió forintot fizettek ki a jogi védekezésre.

El sem készült, máris bontanák a megújult vasútállomást Gárdonyban - írja a Népszabadság. A cikk szerint a bontás gondolata a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal építésénél közreműködő néhány alvállalkozó fejében fogant meg, az építési anyagokat szállító cégek ugyanis hiába várnak a járandóságukra. Az egyik cég a vonatközlekedés szüneteltetését kérte a MÁV-tól Tárnok és Székesfehérvár között, hogy elbontsa az állomás kábelépítményeit, mert több mint 17 millió forinttal tartozik neki.

Az Index arról ír, hogy eladná 17. kerületi villáját az Opelekkel kereskedő Ivanits József. Az ár a magyar ingatlanpiacon rekordhoz közelít: 1,6 milliárd forint. Az 1230 négyzetméteres épülettel egyetlen probléma van, hogy jogellenes túlépítése évek óta napirenden van az önkormányzat ülésein, és hatályos határozat is született a kerítés és egy 96 négyzetméteres kertészlak visszabontására.

Hamarosan életbe léphet a fémtörmelék hasznosításáról szóló új uniós szabályozás, amely egységesítheti a forgalmazást az egész EU-ban - emlékeztet a Napi Gazdaság. Ez a tavalyi után ismét szigorítást jelent a magyar fémhulladék-ipar és kereskedelem számára is, ami újabb terheket jelenthet, főleg a kisebb vállalkozásoknak. A sokszor életveszélyes helyzeteket, százmilliós károkat okozó fémlopások, és a hozzájuk kötődő feketekereskedelem visszaszorítása még nem sikerült, és a romló életkörülmények meg az emelkedő fémárak miatt erre nincs is sok esély.

A Pénzcentrumon arról olvashatnak, hogy háromszázzal kevesebb élelmiszerüzlet van jelenleg Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt. Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma emelkedett, eközben van olyan város is, ahol 40-50 kisbolttól próbálnak megszabadulni. Az általános élelmiszerüzletek száma két százalékkal, azaz 332 üzlettel csökkent tavaly, az előző évhez képest. Így 19 569 boltban árusítottak élelmiszert múlt év végén, Magyarországon.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy hat önkormányzati cég vezetőjét is lecserélheti ma a fideszes közgyűlési többség. Szegeden. A szocialisták szerint semmi sem indokolja a változtatásokat, a jobboldal ellenben azzal érvel, hogy tarthatatlan a városi cégek gazdasági helyzete. Kalmár Ferenc, Szeged KDNP-s városüzemeltetési tanácsnoka azt mondta: megnőtt a hiány, emiatt megrendült a szegedi városi cégekbe vetett bizalom, ezért kellett a váltás.