Több újdonság várható még az alaptörvény végszavazása előtt. Az már biztos, a megyéket nem kell átkeresztelni, viszont jövőre nyugdíjba kell menniük 62 évesen a bíróknak és az ügyészeknek is. Utóbbi javaslat újdonság, majd csak a zárószavazás előtt terjesztik be.

A parlament ma szavaz a módosítókról, a frakciószövetség már döntött. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a KDNP nem kért külön szavazást egy módosítóról sem.

Korábban viszont Rubovszky György azt mondta, nem támogatják, hogy a bírók korábban menjenek nyugdíjba.

A génmódosítás-mentesség kikerül a javaslatok közül, mert nehéz lenne meghatározni, az ön- és tulajdonvédelem, valamint az életfogytiglan viszont bekerül az alaptörvénybe. A jövőben szennyező hulladékot is tilos lesz elhelyezés céljából Magyarországra szállítani.

Az Alkotmánybíróság visszakapja teljes hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50százaléka alá csökken, valamint az ombudsmanok is kérhetnek utólag normakontrollt a testülettől.

Szintén zárószavazás előtt nyújtják be azt a módosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat helyett a kormány vagy bíróság is hozhasson rendeletet, ha az a törvényi előírás ellenére nem teszi meg.

A tanítás - várhatóan - a közoktatási törvény keretein belül lesz szabad.

Az InfoRádió kérdésére Lázár János elmondta, a zárószavazás előtt eldöntik, a köztársasági elnök akkor is feloszlathassa-e a parlamentet, ha például a többség eltér a népakarattól. Ezt Cservák Csaba, az elnöki hivatal jogi hivatalának vezetője vetette fel egy pénteki konferencián. Ezt úgy is elképzelhetőnek tartotta, hogy az elnök népszavazást kezdeményezhessen erről.

Litvániában, például egy ilyen népszavazás után a parlament leválthatja az elnököt. Így ha az elnök önkényesen, saját politikai akarata miatt döntött, valószínűleg ugyanolyan összetételű lesz a Parlament, így leválthatják - érvelt Cservák Csaba.

A Salamon László-féle tervezetben leegyszerűsítve demokratikus válság esetén az elnök feloszlathatta volna a Parlamentet. A benyújtott tervezetben ez már nincs benne.

Lázár János beszélt arról is, hogy egy módosító indítványt a múlt héten visszavont, ez is alkotmánybíróságra vonatkozott. Aszerint a testületnek a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján kellett volna meghozni a döntéseit. Vagyis, a kétharmados törvényekről nem dönthetett volna. Lázár János azt mondta, meggyőzték a visszavonásról.

A bírókra visszatérve: múlt héten több bírói vezető levélben fordult a közjogi méltóságokhoz és a képviselőkhöz, mert aggasztónak tartották, hogy a jelenlegi 70 helyett 62 éves korukban nyugdíjba kell vonulniuk. 2012 végére nagyjából az állomány tíz százaléka távozik majd, ez pedig az ítélkezés minőségére is hatással lehet - vélték a levélben.

Lázár János azt mondta, megfontolták az aggályokat, de szerinte a bírói kar képes lesz a problémákat áthidalni. A frakcióvezető hangsúlyozta, a nőkén kívül csak egy kivételes nyugdíjszabály lesz, mégpedig az alkotmánybírókra vonatkozóan. Õk továbbra is 70 éves korukig maradhatnak, viszont csak 45 évesen válhat valaki alkotmánybíróvá.