A Népszabadság egy teljes oldalon foglalkozik az alumíniumiparral. Ebben megállapítja: az alumíniumágazat privatizációjából a kilencvenes években összességében 6,3 milliárd forint folyt be, de az ÁPV Rt. egy 1999-es - az Orbán-kormány idején született - jelentése szerint a magánosítás a cégek áron alul történt eladása miatt 25 milliárdos veszteséggel zárult. A cikk írásában közreműködő informátorok sajnálatosnak tartják, hogy mindez a kolontári katasztrófa kapcsán vált ismét aktuális kérdéssé. A nevük elhallgatását kérő nyilatkozók állítják: az iszapömléshez a Hungaluhoz tartozó cégek eladásának semmi köze, mert azzal csupán a tulajdonviszonyok változtak, az alkalmazott technológia, a környezetvédelmi szabályozás vagy a hatósági felügyelet rendszere nem.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy tucatnyi céglovag ellen tett feljelentést nemrég az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, mert feltételezése szerint Magyarországon több csoport is üzletszerűen foglalkozhat adósságban fuldokló társaságok eltüntetésével. Az adóhatóság összegyűjtötte az egy-egy csoporthoz tartozó ügyek iratait, és továbbította azokat a nyomozó hatósághoz.

A Magyar Nemzet arról is ír, hogy ebben az évben már nem kerülnek a parlament napirendjére az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó javaslatok. Csak jövőre várható, hogy mozdul valami ebben a kérdésben, ráadásul úgy látszik, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt helyett a kormány nyújtja majd be az ezzel kapcsolatos tervezeteket.

Az Index.hu arról ír, hogy az Alkotmánybíróság a tegnapi döntése értelmében jövő év végéig hagyta életben a rendszerváltás utáni országgyűlési választások alapjául szolgáló választókerületi rendszert. A testület szerint alkotmányellenes a kerületeket kijelölő húszéves minisztertanácsi rendelet, amely meglehetősen aránytalanságokkal húzta meg a határokat. Az AB döntése nem okoz nagy fennakadást a választások lebonyolításában, hiszen a tervek szerint 2014-ben már 200 fős parlamentet választanak majd, amihez teljesen át kell szabni a választókerületeket.