Balogh András, az MSZP elnökhelyettese a Terror Házában megrendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: az új alkotmánynak tartalmaznia kellene a világnézeti semlegességet, a hatalmi ágak szétválasztását, és a szociális esélyegyenlőséget.

Szerinte a preambulumban elegendő lenne rögzíteni azt, hogy Magyarországon köztársaság van, és esetleg az Európai Unióhoz való viszonyra lehetne utalni benne.

Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: bár alkotmányozási kényszer nincs, komoly alkotmány-módosítási kötelezettség van. Schiffer András a kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a preambulumnak nem annyira a történelmi hagyományokról, mint inkább a 21. század Magyarországáról kellene szólnia, a tartalmi részben pedig a fékek-ellensúlyok rendszerét kellene megerősíteni.

Fritz Tamás politológus szerint a készülő alaptörvény preambulumának azt kellene rögzítenie, hogy Magyarországon megszűnt az átmenetiség, és kellene határolódni az előző rendszertől.

Szerinte lenne jogosultsága Magyarországon a kétkamarás országgyűlésnek, nem lenne rossz, ha a köztársasági elnököt közvetlenül választanák, és válsághelyzetben lehetősége lenne az országgyűlés feloszlatására.

Stumpf István alkotmánybíró a vitában elmondta: 27 európai országból 11-ben nincs preambuluma az alkotmánynak, és létezik olyan eset is - például Írországé -, amikor az alaptörvényben utalnak a kereszténység fontosságára.

Stumpf István szerint az alkotmány kikényszeríthetősége szempontjából szükség lenne az alkotmánybíróság jogkörének teljes visszaállítására, és arra a garanciára, hogy csak speciális esetekben lehessen módosítani az alaptörvényt. Szólt arról is, hogy el kellene gondolkozni egy felsőházi rendszeren, ahova véleménye szerint olyanok kerülhetnének be, akik nem kötődnek a pártokhoz.